Századok – 1947
Tanulmányok - BAKÁCS ISTVÁN: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században 140
] 50 BAKÁCS ISTVÁN növénynek tart ő is, de megállapítja, hogy nélküle Ínséges esztendőkben Németországban az emberek ezrei haltak volna éhen.® Amikor azonban e füzeteeske megjelent, Tessedik Sámuel már felállította mezőgazdasági és ipari tanintézetéi. Tessedik nagy buzgalommal látott munkájához: a szarvtasi parasztgyermekeknek szemléltető gyakorlati oktatás segítségéve] szakképzett gazdákká való neveléséhez. E mellett a takarmánynövény-termesztés terén is jelentős eredményeket ért el, .1790 körül már Ausztriába is tudott lucernamagot szállítani. De Tessedik Schubarthoz hasonlóan tollat is fog kezébe és 1784-ben megjelenik a „Der Landmann in l ugarn", amely két évvel később Széchenyi Ferenc gróf áldozatkészségéből és Kónyi János fordításában Pécsett magyar nyelven is napvilágot látott,28 Ez a munka nemcsak éles bírálat a szerző megfigyelései alapján a magyar parasztgazdálkodásról, hanem egyszersmind útmutató, mert szinte teljesen új életmódot ajánl a barázdák népének." Teljesen helytálló Tessedik ama megállapítása, hogy Wiegand és Mitterpacher munkáit magyar földön nem nagyon ismerik.. Szerinte az egész magyar oktatásügy a valóságtól nagyon elvónt és nem a földmíves gondolkozásmódjához és szükségleteihez van alkalmazva. Rámutat arra, hogy a magyar földön egy jégeső mindent tönkretehet, míg a német paraszt burgonyával, répával, káposztával és a takarmánynövényekkel pótolni tudja veszteségét. Ezért ajánlja., hogy minden földmívesnek 4egyen a kender, a kukorica, a dohány, a káposzta és a különböző répafajok részére kihasított földdarabja Schubarl gazdasági irataiból egy ismeretlen szerző 1788-ban Pozsonyban ad ki kivonatokat. Előszavában hangsúlyozza, hogy hazaszeretete vezette a kivonatok kiadására s ezzel azt akarja elérni, hogy az ugart az istállózás részére szükséges takarmánynövényekkel, elsősorban lóherével vessék be. A takarmánynövényekkel és a rendszeres trágyázással megszakítás nélkül 10—30 évig müvelés alatt állhat a szántóföld.2* Mitterpacher mellett, Decsy előtt, még nagy összefoglaló munka Pankl Máiénak, a pozsonyi akadémia természettan tanárának 1790-ben megjelent műve, amely még a kilencvenes években elérte harmadik kiadását is.2 6 Pankl általában Mitterpacher nyomán ír. de ő a legjobb gazdasági rendszernek azt tartja, amelyben a 22 A munka cím«: Institutio practica de usu, et cultura quarunidam praecipuarum, pabulationi ac cibationi pecorum utilium plantarum: utpote unici, certique, ad emendationem rci pecitariae, agriculturae ét oeeonomilic domestical! praesidii. Agricolis et oeconomis ruralibus a quodam patriae studioso l ive dicata. In gratiam Hungáriáé e Germanico in Latinum traducta. A műben hangsúlyozza, hogy a népnek ír: ..agricolae nostri plebei" találják meg művében a szükséges ismereteket, mert „bis enim solis scribo". 23 Der Landmann in Ungarn, was er ist und was er sevn könnte. — Magyarul: A paraszt ember Magyar Országban, Mitsoda és mi lehetne. A német kiadás Pesten jeleni meg. 24 A falu helyének kijelölésétől kezdve a gyermekek neveléséig ad müvében utasításokat. 25 Auszüge aus . . . Schubarts ökouomisch-kameralistischen Schriften, zur Aufnahme der zahmen Viezucht und Einführung der Stallfütterung. 211 Compendium oeconoraiae ruralis in usum academiarum regni Hun-gáriáé et adnexarum provinciaruin. Az első és a harmadik ( 1707) kiadás Budán, a. második Pozsonyban 1793-ban jeleni meg. A negyedik kiadást — amely 1810-ben szintén Budán jelent meg — Mitterpacher rendezte sajtó alá.
