Századok – 1947

Tanulmányok - DECKER-HAUFF; HANSMARTIN: A legkorábbi magyar-bizánci házassági kapcsolatok 95

104 HANSMARTIN DECK ER-HAUFF S valóban, a magyar-bizánci kapcsolatok története éppen ezek­lien a jelzett években elképzelhetővé, sőt valószínűvé tesz egy ilyen frigyet. Ekkoriban Géza az unokatestvére, Salamon ellen vívott har­cában erkölcsi és katonai támogatást keresett. Miután Salamon a Nyugat császárára támaszkodott, Géza számára kényszerítő erővel adódott a Kelet császárára való ráhagyat kozás. S noha még csak néhány éve volt annak, hogy a magyarok sikeresen támadták a bizánci birodalmat,38 1074/75 táján olyan hirtelen változás állt be, mely azt idézte elő, hogy Géza véglegesen Bizánc felé hajlott. Ennek kifejezője az a korona, amelyet VII. Michael császár küldött új szö­vetségesének, s amellyel Gézát valószínűleg 1075-ben koronázták meg.3" Nos hát, nagyon jellemző az a tény, hogy Gézának egy bizánci nővel való házasságkötése szintéi) éppen a Konstantinápolyhoz való közeledés idejére, azaz ugyanezekre az 1074/5. évekre esik. Jogosan sejthetjük azt, hogy a király Kelet felé való tájékozódásával egy idő­ben császári menyasszonyt is kért onnan, de nem kapott olyan nőt, aki a csátzári ház tagja, volt. (Ennek oka lehet az is, hogy akkoriban Bizáncban éppen nem volt férjhezmenésre való Dukas-hercegnő,'0 de lehet az is, hogy a bizánciak nem akartak engedni ama hagyományos előítéletükből, hogy elvszerűen nem engedtek külföldre férjhezmenni császári hercegnőket, legfeljebb végső szükség esetén.) így hát Gézának be kellett érnie esar olyan mágnásleánnyal, aki — legalább egyik ágon — uralkodócsaládból származott ugyan, de nem volt akkor ténylegesen császári rangú családnak a tagja. Mármost a Bizánchoz való szorosabb közeledésnek ezekre az éveire esnék a. magyar herceg­nőnek ez a most újonnan felderített házassága is. A hercegnő akkori­ban 19—20 éves lehetett. Mindezekből az egybehangzó tényekből jog­gal következtethetünk arra, hogy az 1074/5-i házasságkötés amolyan kettős-lakodalomféle volt: Magyarország királya feleségül vett egy gazdag és előkelő bizánci nőt, húga pedig, a magyar királyleány, férjhezmemt egy bizánci társuralkodóhoz, a császáii család egyik hercegéhez. A korona küldése bizonyára a zárókövet helyzete rá mind­eme kapcsolatok kiépítésére ahhoz hasonlóan, ami Oroszországban történt I. Vsevolod kievi nagyfejedelemnek IX. Konstantinos Mono­machos császár leányával való összeházasodásakor. De ki volt ez a herceg-társuralkodó, a „rex Graeeorunx"? Komnenos-herceg és a rövid uralkodás után 1059-ben megbukott Isaakios Konmenos rokona nem lehetett, hiszen ennek férfirokonai ebben a korban mellőzésben, háttérbe szorítottan éltek. Ugyanez okból 38 В ii dinger, i. m. 30. kik. 1. (1072-ben és 1073-ban). 30 Büdinger, i. m. 59. к. 1. meghatározása kissé túlságosan biztosnak, határozottnak lálszik. 40 Ügy látszik, hogy Konstantinos Dukas császár három ismert leánya közül (vö. Du Gange, i. m. 1;63. 1.) Anna hajadonként (talán fiatalon?) halt lireg. A második leány, Theodora ekkor már valószínűleg férjnél volt (az eset­ben, lia igaz az a velencei hagyomány, mely szerint Domenico Silvio doge felesége Konstantinos egyik leánya voll). A harmadik, a híhorteremben szüle­tett Zoe még 1078-ban is hajadonként élt Konstantinápolyban, amikor a trón­bitorló III. Nikephoros el akarta venni. Andronikos Dukas leányai ekkoriban bizonyosan már eladósorban voltak, azonban eljegyzésük valószínűleg mái­megtörtént (Eirene Alexios Komnenos, Anna Georgios Palaiologos jegyese volt), illetőleg már kolostorba vonultak (Theodora).

Next

/
Thumbnails
Contents