Századok – 1945-1946
Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21
70 /i, tóth zoltán" hetetlen nemzedékrendjét a Gyulák korabeli forrásokkal és hiteles hagyományokkal ellenőrizhető nemzedékrendjével és 2. rossz helyre, a Zsombor-ágon talált Gyulához illesztve Buát 'és Buenát, a Zsombor-ágban egy ízzel többet produkált a kelleténél. (Célját azonban így is elérte, a Gyula—Zsombor-nemzetség ikernevét sikerült igazolnia eljárásával.) Sajnos, nagyon keveset tudunk a Gyula—Zsombor-nemzetségről, Anonymus korából éppenséggel semmit, úgyhogy nincs mód a köztük levő kapcsolat részleteinek kiderítésére. Kérdés most már, hogy Anonymusnak a magyarországi Gyula— Zsomborokon kívül, akiknek genealógiai érdekeit kiszolgálta, voltak-e közvetlen kapcsolatai az erdélyi Zsomborokkal is? Minthogy okleveles adataink a nemzetségről csak a XIII. század végétől kezdve vannak, közvetlen bizonyítékokat sein pro, sem contra nem lehet felhozni; de azt ki lehet következtetni, hogy a magyarországi ág Anony mus idejében már nemigen lehetett Erdélyben, különben nem lehetne megérteni, miért nevezik magukat az erdélyiek egyszerűen Zsomboroknak? A Gyula—Zsombor névnek tehát az elszakadás után kellett létrejönnie és egyáltalán nem kizárt dolog, hogy a kettős név kialakításában Anonymus genealógiai fikciójának is része volt. Az Anonymus által említett helyek: az Almás völgye, a Kapuspatak, a Szamos-folyó, a Meszes-kapu, a névszerint ki nem mondott, de félreérthetetlenül jelzett Gyalu vára, Esküllő és Zilah helységnevek mind az északerdélyi és legkivált a Zsombor-nemzetség lakóhelyének és birtokainak hatósugarába tartoztak. A Zsombor-birtokok vidéke felőli kiváló földrajzi értesültsége ellenére sem lehet határozottan állítani, hogy Anonymus személyesen is ismerte volna ezt a vidéket, mert értesüléseit nagyon könnyben megkaphatta az erdélyi nemzetségeknek az udvarnál megforduló tagjaitól is. s mint említettük, a magyarországi ág akkor esetleg még közeli erdélyi emlékekkel (talán birtokokkal) is rendelkezhetett. Mindez persze nem zárja ki Anonymus esetleges személyes helyi élményeit sem, de Erdély belsőbb részeit semmiesetre sem járhatta be, különben nem lehetne olyan szűk az erdélyi tájszemlélete. Északerdélyi beállítottsága azt a látszatot kelti, mintha a Gyulák esetleg nem is a Maros, hanem a Szamos völgyében székeltek volna.124 A krónikák tényleg nem nyújtanak a Gyulák marosvölgyi honfoglalása tanúságául egyetlen folyó- vagy helynevet sem; de a régi gesta aranyfövényü folyói, a ki nem mondott nevű Aranyos és Ompoly lehettek csak, ezek pedig a Maros adózói; a rómaiak kora óta híres zalatnai abrudbányr avidéki aranybányák szintén a Maros völgye felé fordulnak. A sót Szében vidékén (Vízakna) és a Maros völgyében (Marosújvár) éppúgy megtalálhatták őseink, mint Észak-Erdélyben Kolozsnál, Széknél, Désaknánál. De Szent Gellért nagyobb legendája szerint a király sószállítmányait Ajtony a 124 Észak-Erdély—Dél-Erdély kérdéseiről legutóbb Moór El. írt részletesebben: A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. Szeged 1914. 45—51, 81—2.
