Századok – 1945-1946

Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21

TUHUTUM ÉS GELOU 35 b) Föld dicsérete Kikémlelés Követség Ajándékozás Örökség joga Ellenfél félelme Árpád elé siet íutása „ üldözése halála E szerkezeti vázlatokból azt a meggyőződést meríthetjük, hogy a húntörténet szerzője alá volt vetve annak a jelenségnek, amelyet típusokban való gondolkodásnak neveztünk. Kétségtelen, hogy egy-egv terület meghódítását sztereotip módon képzelte el és bizonyos jelenségek nélkül lebonyolódását nem is tartotta lehetségesnek. Az öt előfordulás összefüggése kétségtelen, a kérdés <sak az, hogy közülük melyik az elsődleges, a régi gestából való, melynek mintájára a többiek készültek? Anonymusnál az első két változat nem szerepel, a harmadiknak is csak egészen halvány nyomai mutatkoznak, de még semmi sem található benne a jellegzetes honfoglalási motívumokból, amelyek a hún gestában olyan bőségesen áradnak. Teljes jellegzetességében ott van azonban a honfoglalás elbeszélésének típusa a krónikák 4—5. változatával rokon vonásokat mutató 9. és 11. fejezetben, sőt egybeeső vonalakat találunk még az erdélyi honfoglalás anonymusi leírásánál is. A régi gesta honfoglalás-elbeszélése közvetve erősen Iordanes hatása alatt állt, ahol (c. 24.) a honfoglalás elbeszélésének első fele programmszerüen össze van sűrítve: „Mox quoque scythica terra ignotis apparuit, cerva disparuit. (V. ö. a honfoglalást siettető sas-motívummal! XIV 20.) Ilii vero... admiratione ducti terrae scythicae . . . ad suos redeunt, rei gestum edocent, Seythiam laudant, persuasaque gente sua via, qua cerva indice dedicerant, ad Seythiam properant, et quantuscunque prius in ingressu Scytharum habuerunt, litavere victoriae, reliquos perdomitos subegeruiit." A csodaszarvas és a mesés sasok jelensége (XIV 26) kétségtelenül párhuzamos,10

a kikémlelés, a hazatérők jelentése, a föld dicsérete, majd megközelítése az új haza elérésére, az ellenség leigázása, mindmegannyi vonása a honfoglalás alapelbeszélésének. Az új haza fortélyos megszerzésének motívuma már ott van a XIV 6 fejezetben is.-0 Az irodalmi kiindulópont feltétlenül Iordanes, akinél a honfoglalás elbeszélésének legtipikusabb vonásai ott vannak: Elérkezés az új hazához; hazatérők jelentése (kikémlelés); a föld dicsérete; a lakosság meghódítása. Anonymusnál nyoma sincs a maeotisparti honfoglalásnak, Attila honfoglalása pedig egészen tárgyilagos hangú elbeszélés A seythiai honfoglalás elbeszélése a csodaszarvassal és a többi kellékkel a liúntörténet szerzőjének müve, az ő találmánya, a hún gesta igényeinek megfelelően Magor (An.: Moger) testvérének, Hunornak megteremtése is. Míg a régi gesta a IustSnus-kivonat (az Exordia Scythica) alapján hozza Scvthia leírását, a húntörténet szerzője egy Iordanes-másolót bőségesebben kiaknázva megpótolja a csodaszarvas mondájával és a többi ott talált motívummal. A húnok honfoglalásánál a szerző egyrészt Anonymus módjára, reális leírást ad. majd Macrinus históriájával kapcsolatban igazi hagyományanyaghoz is hozzányúl. Macrinusról és a vele szoros kapcsolatban szereplő Veronai Detréről — felhasználva a külföldi írásos forrásokat — kutatóink sok érdekes megfigyelést közöltek már, de figyelmen kívül hagyták e hősök néhány Anonymusnál más személyekkel (Salanus, Menumorout, Gelou) kapcsolatban megőrzött és feltételezhetően a hagyományban fennmaradt vonását. A 4—5. csoport a magyarok honfoglalását tárgyalja; a 23. fejezet rendkívül sűrített, de a lényeges bélyegeket magán hordozó kivonat, a 26—28. f.-ben pedig egyrészt egy történetileg nem hiteles változatát olvassuk a honfoglalásnak Erdélyen keresztül, másrészt a honfoglalás reális történetét egybeszőve találjuk a fehér ló mondájával. Míg az 1>—3. változat könyveredete teljesen világos, a 4—5. 19

A csodaszarvas az új hazába csalogatja, a sasok az új hazába kényszerítik a magyarokat. . 20

V. ö. An. 1, ahol erősen ki van emelve a seythák ravasz harcmodora (Darium . . . cum magna turpitudine Scithici fecerunt fugere; II. Fülöpöt ipsum etiam turpiter fugaverunt). 3*