Századok – 1945-1946
Hírek - Zolnai Klára † Nekr. Cs. G. K.-tól 312
312 Joó TIBOR (1901'—1945) Budapest ostroma alatt tragikus körülmények között húnvt el. Tudományos pályáján filozófusként indult, de hajlamai korán a történelem felé vonzották (Történetfilozófiai alapok Böhm Károly rendszerében, 1029. — A történetfilozófia feladata és Ernst Troeltsch elmélete, 1931. — Bevezetés a szellemtörténetbe, 1935.) A haizát és a nemzet lelkét kívülről fenyegető veszedelem hatása alatt a régi nagy magyarokra jellemző kötelességtudattal merült el a magyar sorskérdések vizsgálatában. A nemzeti mult nagy tanításaiban, kereste a nagv szellemi káoszból kivezető utat. Így vált a legválságosabb időkben a nemzeti jellem elmélyült szellemű kutatójává (A magyar nemzeteszme, 1939.) és a nemzeti hivatástudat ébresztőjévé (Magyar nacionalizmus, 1940.). Vívódó*lelke megnyugvást keresett a régi magyar történet nagyjaiban és életük művében {Mátyás és birodalma, 1940.) és lírai hevületű sorokban lett hitvallást a nagy magyar hagyományok és az európai magyarság eszményei mellett. Halálának második évfordulóján (március 1.) kegyelettel emlékezünk nemes magyarságára és értékes munkásságára. F. E. MIKECS LÁSZLÓ (1917—1945). Nem történésznek indult s a neki munkára kimért néhány esztendő alatt nem is vált egészen történésszé. Nyelvészet,, történelem, földrajz, néptudomány, szociológia egyformán érdekelte és sokoldalú tájékozottságát munkái is visszatükrözik. Még az Eötvös-Collegium diákja, amikor —» egy nyári romániai vakáció eredményeként — megjelenik Románia című kis könyve, egy egészséges szemléletű új nemzedék bátor, friss idealizmussal telt hangja. Hamarosan követi ezt a Csángók című kötet, amely tudományos eredményei mellett programmot is ad s talán a leghívebb emléke szerzője nemes értelemben vetít fajszeretetének és izzó cselekvési vágyának. A moldvai magyarsággal foglalkozik legtudományosabb munkája is, a Bandinus-féle összeírás filológiai vizsgálata (A moldvai katolikusok 1040—47. évi összeírása. Erdélyi Múzeum, 1944). Néhány, főleg a Hitelben megjelent kisebb tanulmányában a magyarságnak Délkelet-Európa többi népeihez való viszonyát vizsgálja, s társadalmi állapotait bírálja. A nagy katasztrófa közeledtekor Erdélyben maradt, mert vállalni akarta az új viszonyok közé kerülő erdélvi magyarság sorsál. A Gondviselés megtagadta tőle azt, amire legjobban vágvott: hogy részese lehessen az ismét kisebbségi sorsba került erdélyi magyarság felemelésének. Testét jeltelen sír őrzi valahol a messzi orosz mezőkön, de tiszta emléke ösztönző erő marad azok számára, akik munkában és tervekben társai voltak. В. I. UNOÁR LASZLÓ a Székesfővárosi Levéltár tisztviselője is azok közé tartozik, akiket a háború messze idegenbe sodort és akinek sorsáról semmi biztosat sem tudunk, csak sejtjük, hogy nincsenek többé az élők sorában. A harmincévesek nemzedékéhez tartozott, ahhoz a generációhoz, melynek oly sok tagja állt közülünk a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatás szolgálatába. Pályája kezdetén akkori lakóhelye, Pécs város múltjának vizsgálatában merült el. de horizontja később az egész ország területére kiterjedt. Érdeklődése különösen a táblabíró-világ alkonya és a kapitalisztikus gazdasági rend kibontakozása felé fordult. Pontosabb dolgozatai (Századok 1935, 1936, 1938, 1942, Magyar Művelődéstörténet V. köt.) ennek a kornak kérdéseit világítják meg. Sok-sok feladat várt volna még rá, olyanok, amelyeknek elvégzésére nagy levéltári anyagismereténél s közgazdasági műveltségénél fogva kiváltképen alkalmas volt. ZOLNAI KLÁRA (1892—1045) a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának tisztviselője, a történettudomány segédtudományai között oly fontos hivatást betöltő bibliográfia széles látókört és aprólékos gondosságot magában egyesítő, lelkes munkása volt. A magyarországi olasz nyomtatványok, valamint Mátyás király könyvtárának minden vonatkozást felölelő könyvészete maradandó helyet biztosítottak számára a tudomány területén. Egészségét a háború utolsó szakasza, Budapest ostroma és az utána következő nélkülözések tették tönkre; hosszú szenvedés után távozott el az élők sorából 1945 tavaszán. Cs. G. К