Századok – 1945-1946

Hírek - Hodinka Antal † Nekr. Holub Józseftől 305

HÍREK 305 korai császárkor történetének. Mintaképeihez, K. J. Belochhoz és Eduard Meyerhez hasonlóan ö is a görög történet müveléséve! kezdte pályáját és csak később fordult érdeklődése, csakúgy, mint mestereié, a római történet problémái felé. Első tanulmányait, melyek az athéni tyrannis korával foglalkoztak (A Peisistratidák tyrannisa, 1897., Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden, 1899.) azoknak az értekezéseknek a sora követte, melyekben az athéni és spártai történet problémáit fejtegette a filológiai-kritikai iskola szellemében (Görög történeti problémák, Történeti Szemle 1913. 29. sk., 1.61. sk., Miltiades pere, uo. 1915. 1'. sk., Athén és Spárta a Peisistratidák elűzetésétől 462-ig I., uo. 1918. 161. sk.. II. uo. 1920. 1. sk.). Római történeti tanulmányait ugyanaz az éles kritikai szemlélet és az intézményi élet problémái iránti érdeklődés jellemzi, mint hellenista kutatásait. A római források kritikai szemléletéből kiindulva (A néptribunság eredete és betöltése, Klebelsberg Emlékkönyv 1925. 75. sk.) építette az utat azokhoz a nagy jogtörténeti tanulmányokhoz, melyeken haláláig fáradhatatlanul dolgozott. Ezek közül csak egy jelent meg, mely Sulla diktatúráját világítja meg a római alkotmánytörténet tükrében (Archívum Philologicum 1939. 401. sk.), míg Caesarról tervezett nagy tanulmánya, melyből hatalmas kézirati anyag maradt hátra, halála miatt befejezetlen maradt. Eltávoztával szép emléket hagyott maga után. Az igaz emberét, aki életében sohasem tévedt el, mert olyan eszmények vezették, melyek nem hagyják el azt, aki hitét nekik ajándékozta: az emberszeretet és az igazság keresése. EISCHER ENDRE HODINKA ANTAL 1864—1946 Károlyi Árpád és Angyal Dávid után Hodinka Antal tagtársunkban most utolsó tagját veszítettük el annak a kiváló gárdának, amelynek munkásságához fűződik történetirodalmunk hatalmas fellendülése a századforduló évtizedeiben. Nagy kort ért meg, és fáradhatatlanul és teljes szellemi frisseségben dolgozott még akkor is, amikor már rég a jól megérdemelt pihenést kellett volna élveznie, s csak a háború viharai okozta testi és lelki szenvedések alatt megtörve tette le kezéből a tollat. Történetírói egyéniségét a szülőföld, teológiai tanulmányai, Bécs és Róma alakították elhatározóan. A papi családból származó ifjú eredetileg maga is a papi pályára készült; az ungvári görög katolikus szemináriumból — miután elöljárói felismerték kitűnő képességeit — a központi papnevelőbe került. Budapesten a teológia mellett a bölcsészeti kart is látogatta és történelmi és szláv filológiai előadásokat hallgatott. Az egyetemen elkészül első történelmi dolgozata („Egyházunk küzdelmei a bogumilokkal") s ő maga csakhamar lemond a papi pályáról és eljegvzi magát a történettudománnyal. A fiatal historikus neve i sakhamar ismertté lesz a főváros szakköreiben: pátriájából, ahol orosz történelmi tanulmányokkal foglalkozott és Pauler Gyula számára oroszból fordított, Budapestre hozzák a Nemzeti Múzeum Könyvtárába. De hamarosan Bécsben találjuk, ahol ösztöndíjas tagja az Institutnak, s az egyetem szláv filológiai szemináriumában dolgozik. Itt Thallóczy Lajos fedezi fel, s hogy széleskörű tudását, nagy nyelvismeretét és alapos szláv filológiai képzettségét, valamint kipróbált hatalmas munkaerejét a maga nagyszabású tudományos tervei számára biztosítsa, a közös pénzügyminiszteri levéltárba, majd 1892-ben a hitbizományi könyvtárba nevezteti ki. Leszámítva az 1895/96. évet, amelyet Rómában töltött, 1906-ig működik Bécsben. Ekkor hazajön, mert a pozsonyi kir. jogakadémia a művelődéstörténelem tanszékére hívja meg. 1914-ben az akkor felállított Erzsébet-Tudományegyetem jogi, majd 1918-ban bölcsészeti karára került és 1023-ig a magyar, azután pedig 1934-ben az egyetemes történelmi tanszéket töltötte be. Tudományos érdeklődésének és munkásságának középpontjában szülőföldje és népe állt. Nagy munkája, a ruténség történelme ugyan nem készült 21)