Századok – 1945-1946

Beszámoló - KOMJÁTHY MIKLÓS: A középkori államfogalom 192

I 200 KOMJÁTHY MIKLÓS is visszavetíteni. Pedig nincs veszedelmesebb dolog, mint konkrét történeti jelenségeket iskolás definíciókba szorítani. Sorra kell vennünk tehát ezeket a modernnek bizonyult alapfogalmakat. Fel kell vetnünk a kérdést: beszélhetünk-e a középkorban államról, és ha igen, milyen határok között; használhatjuk-e a társadalom, a törvény, illetőleg a jog kifejezését a középkorra vonatkozóan olyan értelemben, ahogy azt az újkorban használni megszoktuk'? * Fentebb láttuk, hogy a nagy jog- és alkotmánytörténeti kézikönyvek ée az idevágó, kisebb monográfiák írói előtt, amikor a középkori viszonyokat rekonstruálták, • a modern állam jogi képlete lebegett. Pedig a középkori és modern állam között legalább egy döntő különbség volt. A középkor nem ismerte a szuverénnek mondható, teljes és egységes államhatalmat. De ismeri-e a szuverenitást a modern állam mindegyik formája? Ha e kérdést tisztázzuk, feltétlenül közelebb jutunk a sajátos középkori állam és a modem államformák közti különbség felismeréséhez, s az előbbinek alapjaiban, szerkezetében való megértéséhez. A nyugateurópai irodalom a kérdés megítélésében nem egységes. Az angol alkotmánytörténelemben nem merült fel a probléma, hogy államnak lehet-e tekinteni a középkori Angliát. Ez a kérdés fel sem merülhetett, hiszen még a. mai angol állam sem állam a szónak modern és kontinentális értelmében. Az angol alkotmány nem ismeri az államnak jogi személyiség-jellegét, nem ismeri az egységes államhatalmat, mégpedig nemcsak a hatalmas Empire, de még a szigetország, az Egyesült Kiráyság, Nagybritannia és Írország sem. A területi felségjog kontinentális fogalma is ismeretlen az angol alkotmányban. Ennek helyén a király és a királyság területén lakók között feltételezett (fiktív) hűbéri kapcsolat áll. Az Angliába érkezett idegen is „subditus temporariusa" a királynak. A modern angol állami életnek mindezek a vonásai, a kontinensről nézve, középkorias jellegűek. Egészen érthető tehát, hogy egy ilyen felépítésű állam tudósa nem érzi problémának a. középkori Anglia államiságát sem. A francia alkotmánytörténelem felismerte a különbséget az újkori és a középkori francia állam között. De már kezdettől fogva azt tanította, hogy ezek a különbségek nem lényegbevágóak, csupán graduálisak. Erre az eredményre jutott a német állam középkori történetének nagy kutatója, G. v. Below is. De csak hosszú harcok után, amelyeket azokkal szemben kellett megvívnia, akik kétségbevonták a német királyság, a német-római császárság és az egyes német fejedelemségek állami jellegét a középkorban. Below legnagyobb érdeme annak kimutatása, hogy mindaz, ami nem állam a szónak modern értelmében, mindaz, ami nem közjogi, hanem magánjogi jellegű, még nem feltétlenül társadalmi jelenség. Ha nem is áll meg az a tétele, hogy a középkori államiság lényegét a királyi jogkör teljességében kell látnunk, az ő kutatásai után többé kétségbe nem vonható, hogy a közép- és újkori alkotmány alapvető különbségeiből nem feltétlenül következik, hogy a középkor egyáltalán nem ismerte az állam fogalmát. Ahogy a modern angol birodalomtól sem lehet megtagadnunk az államiságot, ugyanúgy nem lehet a középkor regnumaitól és imperiumaitól sem elvitatnunk az állami jelleget.