Századok – 1945-1946
Tanulmányok - ELEKES LAJOS: A dinasztikus elv a román államfejlődésben 147
148 'ELEKES LAJOS gyéjén, az egymásra torlódó népi és kulturális kölcsönhatások pontusi „országútján", melynek aldunai torkolatában a román nép politikai szervezete kialakult. * A román ókirályság két történeti összetevője, a havaselvi és a moldvai vajdaság a XIV. század folyamán keletkezett és egészen a XIX. század derekáig egymástól független politikai egységeket alkotott. Fejlődésük azonban sokban rokon, sőt helyenként teljesen azonos, úgyhogy — kellő figyelemmel az esetleges eltérésekre —• vizsgálódásaink során nyugodtan kezelhetjük a kettőt egységképen. A havaselvi államot I. Basaraba alapította a XIV. század első felében, s ettől fogva több mint kétszáz esztendeig egyenes fiúági leszármazói kormányozták. Az egyenes férfiág a XVI. század folyamán kihalván, egyre homályosabb jogigényű oldal- és nőági leszármazottak következtek soron, akiknek idejében a dinasztia jelentőségének tudata fokozatosan elhalványult. A megelőző, közel háromszáz év a dinasztikus elv uralmának kora, amikor az állam sorsa egyet jelent a vajdacsaládéval. Ezt a családot, tehát az egyenes férfiági leszármazókat nevezzük az alábbiakban Basarabadinasztiának, egyetértően a modern román irodalommal és eltérően az egykorúaktól, akik e néven némileg mást értettek. Az országalapító emléke ugyanis idővel elmosódott s minthogy neve, sajátságos módon, csak családjának egyik ágán, I. Dan leszármazói közt öröklődött, az utódok ezt az ágat, később pedig a craiovai bánok eredetében idegen, de a Dan-ág egyik tagjával, IV. Basaraba Tepeluçsal közeli kapcsolatba került nemzetségét nevezték Basarabeçti-nek, azaz: Basaraba ivadékainak.2 Basaraba dinasztiája évszázadokon át háborítatlanul birtokolta az uralmat országában.3 Nem egészen ez volt a helyzet a testvérországban. Ott a legendás országalapító, I. Dragos leszármazóit 1359 táján egy más igénylő, I. Bogdan megfosztotta a hatalomtól. A román történetírás egyértelmű véleménye szerint övé az érdem, hogy betetőzte az országalapítás művét s Dragos kicsiny, helyi jellegű közigazgatási alakulatából politikai jelentőségű egy-2 I. C." Filitti: Bánátul Olteniei §i Craiovesjtii. Kny.: Arliivele Olteniei (Craiova, é. n.) 80. 1. — Basaraba leszármazóinak családfáját C. Kogalniceanu állította össze: Tablóul généalogie §i cronologic al Basarabilor, domni ai Tärii Románesti 1310—1659 (Bucure§ti, 191,2), aki azonban néhány bizonytalan ágat is felvesz az igazoltak mellé. 3 Régebben felmerült a nézet, hogy a dinasztia uralmát időnként bojársorból felemelkedett trónkövetelők szakították meg. Ilyennek vélték (s vélik egyesek ma is) például I. Vladot, vagy II. Alexandru Aldeát. Az újabb irodalom azonban általában —- s nézetünk szerint helyesen —_ a felé hajlik, hogy ezek is a vajdacsalád tagjai voltak. Csak jóval később, a XVI. században látunk kísérleteket bojárok részéről az uralom megszerzésére, de a trónkövetelők jellemző módon még akkor is úgy igyekeztek beállítani származásukat, mintha a fejedelmi családdal vérségi kapcsolatban álltak volna.
