Századok – 1945-1946
Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: A IX. századi magyar történet időrendjéhez 3
6 DEÉR JÓZSEF kritikának ha nem is eavedíil üdvözítő, de mégis nélkülözhetetlen és relative megbízható módszeréhez. Mindenekelőtt nem látom bizonyítottnak azt a nézetet, minth°. Konstantinos nem ismerte volna a 880 előtti magyar történetet és annak állapotait. Ugyanis nem Árpáddal kapcsolatban nyilatkozik először a türkök politikai szervezetéről, hanem már azt megelőzően is és pedig a későbbinél részletesebben a 38. fejezet bevezető soraiban: „A türkök népe régente Kazáriához közel lakott a Lebédia nevü tartományban, melyet első vajdájuk után neveztek. Ennek tulajdonneve ugyanis Lebedias volt, méltóságára nézve pedig vajda volt, úgy mint a többi utána való . . . Abban az időben nem hívták őket türköknek, hanem szabartoiaszfaloinak, valami okból. Hét törzsből állottak és sohasem tettek meg fejedelmüknek sem közülük valói, sem idegent. Voltak azonban vajdáik, akik közül az említett Lebedias volt az első."12 Nyilvánvaló mármost, hogy ennek az elbeszélésnek számos eleme Árpád idejénél régebbi eseményekre és állapotokra utal. Egy olyan időre, midőn a nép neve még nem magyar, nem is türk, hanem szabartoiaszfaloi volt, ami Németh Gyula elfogadott magyarázata szerint „rendületlen szovárd"-ot jelent s így még a régi Meotis—Kubán-menti hazában kialakult szavir-magyar kapcsolatok emléke.13 A népnév természetesen ebben az esetben is ugyanúgy túlélte a tényleges politikai kapcsolatot, akárcsak később a türk elnevezés, mely még a X. század második felében is általánosan használt (Konstantinos, Liutprand, Ibrahim ihn Jakub) neve volt a magyaroknak, annak ellenére, hogy a közvetlen türk kapcsolatok már több évszázaddal, a kazár kapcsolatok pedig egy évszázaddal előbb megszakadtak A népnéven kívül félreérthetetlenül a régebbi időkre mutat az is, hogy Konstantinos itt még kifejezetten csak hét törzsről beszél, holott később a 40. fejezetben már nyolc törzset sorol fel s ugyanott egy másik helyen — éppen a politikai szervezet jellemzésével kapcsolatban — szintén a türkök nyolc törzsét említi.14 Mivel pedig a magyar törzsek száma a kabarok csatlakozásával nőtt nyolcra, mindaz, amit Konstantin a 38. fejezet elején Lebediáról, Lebediasról és a magyarok akkori politikai szervezetéről elmond, legalább is a kabar csatlakozást megelőző időpontra vonatkozik. Minthogy pedig a kabarok az Annales Iuvavenses Maxi mi kétségtelen hitelű adata szerint 881-ben a távoli nyugaton, Bécs tájékán együtt harcoltak a magyarokkal,1 5 csatlakozásuknak legalább is 881 előtt, esetleg jóval előbb kellett megtörténni. Konstantinos tehát műve e részében 881 •— mint terminus post quem non — előtti eseményekről tudósít. Ugyancsak elbeszélésének archaikus elemei közé tartozik az is, hogy Álmos ekkor még a Lebedias után következő vajda volt, 12 MHK 119. l. 13 A honfoglaló magvarság kialakulása 316 kk. 14 MHK 127. J. 15 MGSS XXX/2, 741. í.
