Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
108 CSAPODI CSABA Ivancsics János felfogását tankönyv híján részletesen nem ismerjük, csak főbb vonásaiban, 1757-ből fennmarad vizsgatételeiből.6 0 Ezekből az derül ki, hogy nagyjából hasonló felfogása van az előbbivel. Azt írja elő ugyanis a vizsgázó számára, hogy Copernicus rendszere mint hipotézis nem kevésbbé valószínű Tychoénál. Reviczky Antal fizikája a következő évben, 1758-ban jelent meg. A csillagászat ezen alapkérdéséről elődeihez hasonlóan nyilatkozik: Ptolemeus, Tycho és Copernicus, egyik sem old meg minden nehézséget. „Ezért azt véljük, hogy egyik rendszert se tanácsos a másiknál inkább védeni tételként, ezért arra törekedtünk, hogy mindegyiknek alapelveit és nehézségeit kifejtsük s kimutassuk, hogy nemcsak Tychoét lehet hipotézisként védeni, mint egyesek akarták, hanem Copernicusét is, mégpedig inkább, mint a másikat. Ptolemeusról ő is úgy tudja, hogy a modern asztronómusok közt már senki sincs, aki csak hipotézisként is védené. A Tycho rendszere mellett felhozott szentírási érveket értékteleneknek tartja.61 A maga igazolására felhozza, hogy Copernicus maga III. Pál pápának ajánlotta könyvét és hogy ezt az elméletet Copernicus után még sokan vallották. Ezután ismerteti Galilei szomorú sorsát, de hozzáfűzi, hogy „a dicséretes kongregáció mégsem akarta az utókor számára megtiltani, hogy ezt a rendszert legalábbis mint hipotézist kövesse".62 Ami nyilvánvalóan nem igaz. Reviczky tehát már Jaszlinszkyn is túlmegy egy lépéssel, mert nemcsak vallja Copernicus rendszerének hipotetikus védelmezhetőségét, sőt elsősorban ezét a többivel szemben, hanem azért, mert se a geocentrikus, se a Tycho-féle tételt nem tartja olyannak, amit tételként védelmezni lehet: „neutruni ut thesim propugnare ausim".63 Nyilvánvaló, hogy ezeket belső valószínűtlenségük, a heliocentrikus rendszert a külső tilalom miatt. A szerző világnézeti kettősségére pedig az jellemző, hogy az egész bizonyítás Copernicus rendszerének alkalmasságáról szigorúan skclasztikus-szillogisztikus formában történik (objicio, respondeo stb.). A további részletes tárgyalást úgy intézi Reviczky, hogy minden jelenséget külön ismertet a Tycho-féle és külön a Copernicus-Iéle rendszer alapján, de a kettő közt nem foglal állást. Hogy a valóságban mennyire Copernicusnak a híve, arra már metafizikájában is bizonyságot adott, mikor azt cáfolja, mintha bizonyos kérdésre vonatkozó megállapításából arra kellene következtetni, hogy a föld tényleg a világmindenség középpontjában van és a csillagok óriási távolsága alapján ugyanis „elég világos, hogy nem tudhatjuk, vájjon a föld, vagy valamely más bolygó van-e a mindenség középpontjában.6 4 Az a más bolygó ebben az esetben nyil-60 L. 10a. jegyzet. 61 Reviczky: Physica II. 7—11. 1. 62 Uo. 16. L 63 Uo. 19. 1. 64 Reviczky: Metaphysica 138. és 127—128. 1.
