Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
106 CSAPODI CSABA Empirizmus és racionalizmus, az újkori bölcselet két nagy áramlata egyformán megérkezett a nagyszombati egyetemre. Filozófus professzoraink egyik irány mellett sem kötik le magukat egészen, hanem mindkettőt nágyrabecsülik s a skolasztika tekintélyi világától elfordulva, az észt és az érzéki tapasztalatot fogadják el útmutatónak. Érdemes közelebbről is megvizsgálnunk, hogy milyen a viszonyuk a „recentior philosophia", a „neoterikusok" egyes nevezetesebb képviselőihez. Galilei és a copernicusi világrendszer. Galileo Galilei (1564-—1641) a mechanikus természetmagyarázat megalapítója, aki a titkos erők helyett a mozgás matematikai törvényszerűségeiben keresi a természeti tünemények okait. Az utókor előtt főként a copernicusi világrendszer érdekében folytatott szerencsétlen kimenetelű harca tette ismertté nevét. Reviczky és társai számára azonban Galilei neve nem ezt a tragikus epizódot jelenti, hanem, — mint láttuk, — őt tekintik annak a nagyembernek, aki „lerázta a skolasztikus filozófia nyűgét" és új utat nyitott a tudomány fejlődése számára. . A heliocentrikus világrendszerről szóló tételt 1616-ban elítélte az inkvizíció s azt is csak 1757-ben engedte meg, hogy mint hipotézist tanítani lehessen. Természetesen Nagyszombatban is ragaszkodtak a heliocentrikus elmélet tilalmához. Mikor 1741-ben Koller József professzor doktorrá avatta nemeskosztolányi Kosztolányi Sándort, az ünnepélyes vitatkozás ötven tétele közt a 24. annak bizonyítása volt, hogy a föld nem mozog.54 Tíz év múlva, 1751-ből ismét van egy vizsgatétel-sorozatunk,5 5 Prileszki Adalbertet avatja ekkor bölcsészdoktorrá Muszka Miklós s ekkor már úgy szól a tétel, hogy a Tycho-féle világrendszert56 tételként, a copernicusit hipotézisként előnyben kell részesíteni más rendszerekkel szemben. Igaz ugyr an, hogy 1741-ből nem tudjuk világosan, hogy vaj-54 Boethius, Severinus: De eonsolatione philosopliiae lihri V dum assertiones ex universa philosophia in univ. . . . Тут. A. . . . 1741 . . publice propugnaret . . . Alexander Kosztolányi. . . praeside Josepho Koller . . . auditoribus oblati. Tyrnaviae, 1741. (12) 159 1. (MNM. A. lat. 1247.) 55 Firmianus, Petrus: Gvges Gallus, 'auditoribus oblalus, dum theses ex universa philosophia in... univ. Tyrn. A.... 1751i... publice propugnaret, ,, Adalbertus Prileszki... praeside Nicolao Muszka. Tyrnaviae, 1751. (14) 469 1 (MNM. Ph. pr. 774.) 66 Ptolemeus világrendszere szerint a mindenség középpontjában mozdulatlanul áll a föld és körülötte kering minden más égitest, a nap, a bolygók és az állócsillagok. — A copernicusi rendszer szerint a mindenség középpontja a nap, körülötte kering a föld és a bolygók, az állócsillagok pedig mozdulatlanok. — Tycho Brache a XVII. században úgy igyekezett összeegyeztetni a két rendszert és kiküszöbölni azt az ellentétet, amit kortársai a Szentírás szószerint vett szövege és a csillagászati megfigyelések közt láttak, hogy a világmindenség közepén kereste a mozdulatlan földnek a helyét, körülötte keringenek a nap, hold és állócsillagok, a bolygók pedig külön a nap körül.