Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

KÉT VILÁG HATÁRÁN" 89 Egyrészt azért, mert minden főiskolai tanulmány alapföltétele a filozófiai fakultás elvégzése volt. Ez pedig, ha nem is tudományos, hanem iskolás anyagközlő módszerrel történt is, mégis két-három évig tartó alapos logikai, metafizikai, etikai, természetbölcseleti stúdiumot jelentett. Másrészt pedig azért, mert a természetbölcselel tulajdonképen az egész természettudományt magában foglalta, fizikát, csillagászatot, a botanika, zoológia, biológia alapjait. Az egyetemi oktatás filozófiai anyaga a középkor óta mindenhol a hitet és tudást összeegyeztető keresztény filozófia, a skolasztika volt, mely XIV—XV. századi hanyatlása után a XVI. században a spanyol dominikánus, Vittoria és a nagy spanyol jezsuita filozófusok érdeméből új virágzásra jutott és uralmát csak a XVII. század közepe óta kezdi fokozatosan megingatni a Galileivel, Baconnal, Descartes-tal előretörő új irányzat. Hogy a különböző katolikus egyetemek és a hasonlóképen nagy szerepet játszó szerzetesrendi főiskolák hogyan foglaltak állást a XVII—XVIII. században a skolasztikus és a recentior philosophia közt, arra vonatkozólag az első komoly filozófiatörténeti vizsgálatot Bernhard Jansen, a bonni egyetem nemrég elhúnyt jezsuita professzora végezte, aki Í933—1938 között a Zeitschrift für Katholische Theologie-ban, a Franziskanische Studien-ban, a Görresgesellschaft Philosophisches Jahrbuch-jában és a valkenburgi Ignazius-kollégium kitűnő folyóiratának, a Scholastik-nak lapjain az értekezések egész sorában tisztázta a kérdés fő vonásait.® Jansen kutatásai alapján tudjuk, hogy a domonkosrendiek változatlanul kitartottak a skolasztika szenttamási iránya, a tomizmus mellett és az új filozófiáról vagy nem vettek tudomást, vagy pedig támadták. A XVIII. század közepéig hasonló a helyzet a ferencrendiek körében, akik a skotisla és bonayenturista irányhoz 0 Deutsche Jesuiten-Philosophen des 18. Jlis. in ihrer Stellung zur neuzeitlichen Naturauffassung. (Zeitschrift f. Katli. Theol. 1933.) _ Quellenbeiträge zur Philosophie im Benediktinerorden des 17/18. Jhs. (Uo. 1930.) — Zur Philosophie des 17. Jhs (Franziskanische Studien 1936.) — Schulen und'Richtungen in der Scholastik des 17. Jhs. (Philos. Jahrbuch d. Görresgesellschaft 1936.) — Die Pflege der Philosophie im Jesuitenorden während des 17/18. Jhs. (Uo. 1938.) — Philosophen katholischen Bekenntnisses in ihrer Stellung zur Philosophie der Aufklärung. (Scholastik 1936.) — Az ő eredményeit vette át változatlanul Schnürer idézett munkájában. - - Hasonló irányban folytatott kutatásokat egy speciális kérdéssel, a gráci egyetem felvilágosodásával kapcsolatban Andreas Posch, részletes, sokszor falán túlságosan is részletező és nem a legszerencsésebb alapfelfogású könyvében: Die kirchliche Aufklärung in Graz und an der Grazer Hochschule. (Graz, 1937.) Posch u. i. Seb. Merkte több mint három évtizeddel, ezelőtt megjelent kísérletéhez (Die katholische Beurteilung des Aufklärungszeitalter. 1909. és Die kirchliche Aufklärung im katholischen Deutschland. Berlin, 1910.) csatlakozik és talán túlságosan is nagy igyekezettel törekszik bebizonyítani, hogy a4 felvilágosodás kiegyeztethető a katolicizmussal, főleg a Vaticanum előtt. Munkája a mi szempontunkból annyival is kevésbbé használható, mert a felvilágosodás kezdeteit túlságosan későn kezdi vizsgálni és így nagyobbrészt csak a jozefinizmus történetére terjeszkedik ki.