Századok – 1944

Beszámolók - FISCHER ENDRE: A görög-római történetírás az utolsó évtizedben különös tekintettel a magyar kutatásra 63

A GÖRÖG-RÓMAI TÖRTÉNETÍRÁS AZ UTOLSÓ ÉVTIZEDBEN 75 ból ezek a dolgozatok legalább annyira érdekesek, mint az eredmények, melyeket feltárnak. A pénzeknek mint történeti forrásnak a többi forrással való egybevetése, szigorú kritikai szemlélet és a történeti fundamentumokon nyugvó kombinatív kutatási eljárás az ismertető jegyei Alföldi ilyenirányú tanulmányainak, melyeket az élet egyéb meghatározói iránti érdeklődése és nagy tudományos készültsége egyetemes történeti szemléletű munkákká bővít. A művészettörténeti síkon mozgó értelmezéstől a filológiai interpretációig, az epigráfiától a vallástörténetig úgyszólván minden történeti diszciplína területén otthonosan mozogva, méltán vélt vezetőjévé annak a kutatásnak, mely hazánk római-kori és népvándorlásideji történetének a forrásai összegyűjtésével, azoknak kritikai értelmézésén és rendszerezésén keresztül a honfoglalás előtti magyar föld történetének a rekonstrukcióját tűzte ki céljául. A Dissertationes Pannonicae megindításával kiadványt is teremtett Alföldi céljai megvalósításához és amikor a fiatal magyar tudósgárda mellett külföldi tudósok tanulmányait is közreadta,6

8

s ő maga is egyik egyetemes érdekű munkáját ebben a sorozatban jelentette meg,*9 kifejezést adott annak az álláspontjának, hogy Pannónia és Dácia történetének kutatása csak az egész római birodalom viszonyainak a szemmeltartásával végezhet eredményes munkát, de ugyanakkor a pannóniai történet ismerete nélkül, melyet tötb magyarul és külföldi nyelven készült dolgozatában szintetikus képbe rögzített, a római birodalom nagy történeti problémái sem oldhatók meg.7

0 zatok XV. 1938, k. sk„ XV. 1939, 1. sk„ XVI. 1940, 3. sk„ XVII. 1941, 108. sk., XVIII. 1942, 1. sk. — Legfontosabb történeti vonatkozású tanulmányai közül, melyeket később nem említek, itt csak a következőkre hivatkozom: Die Ausgestaltung des monarchischen Zeremoniells aus römischen Kaiserhofe. Rom. Mitt. XLIX. 1934, 3. skk.; Insignien und Tracht der römischen Kaiser, u o. L. 1935. 3. skk.; D e Christenverfolgungen in der Mitte des III. Jahrh. Klio XXXI. 1938. 323 skk.; Hoc signo victor eris. Beiträge zur Geschichte der Bekehrung Konstantins des Grossen, Pisciculi, Fr. J. Dölger dargeboten. La grande crise du monde romain au III e. sièc'e. L'Ant'quité Classique, VII. 1938, 5. skk.; Die römische Münzprägung und die historischen Ereignisse im Osten zwischen 260 und 270 n. Chr. Berytus 5, 1938, 47. skk.; The Year-Reckoning of the Reigns of Valerianus and Ga'lienus Journal of Roman Stud:es XXXIX. 1940; Nrgy Konstantin megtérése. Klny. Olasz Szemle; Studi ilaliani in L'ngheria 1942, 6. sz. Pp. 1943; A keresztény Konstnntin és a pogánv Róma. Klny. Olasz Szemle; Studi italiani in Ungheria 1943, 1. sz. Bp., 1943. A kontorniát-érmek. Táblák. Tafeln. Die Kontorniaten. 1942; A kontorniát-érmek. Die Kontorniaten. Text. 1943. 88 P. Lambrechts: La composition du sénat romain de Séptime Sévére à Diocletian (193—284) Ser. I. 8; A Stein: Die Legaten von Moesien. Diss. Pann. Ser. I. fasc. 11; G. I. Knzarow: Die Denkmäler des thrakischen Reitergottes in Bulgarien. Diss. Pann. Ser. II. 14; K. Pink: Die Münzprägung der Ostkelten. Diss. Pann. Ser. II. 15. 69

A. Alföldi: A festival of Isis in Rome under the Christian Emperor of the TVth century. Bp., 1937. L. róla többek között G. Bc-ndinelli ismertetését. Riv'sta di fil. 67 NS. XVII. 1939, 210—11. és W. Ensslin bírálatát, Klio 32. (N. F XIV.) 437—438. 70

A pannonok jelentőségére a római birodalomban Alföldi: Die Vorherrschaft der Pannonier im Römerreiche und die Reaktion des Hellenentums unter Gallienus, Berlin-Leipzig, 1929. stb. Magyarország népei és a római birodalom. A Magyar Szemle Társaság kis könyvtára 42. sz. Bp., 1934; Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. Századok 70, 1936, 1. skk., 129. skk.;