Századok – 1944

Ismertetések - Uhlirz; Mathilde: Handbuch der Geschichte Österreichs. Ism.: Barta István 588

588 TÖRTÉNETI KÖNYVÉSZET 588 1849-ben. Szabadságharcunk bukásának okai. Veszprém, 1939. 5—36 1. Veszprémi ker. isk. -— U. a.: Sorsdöntő száz nap 1849-ben. (Folytatás.) Veszprém, 1940. 5—36 1. U. ott. — Téglás J. Béla: A magyar úrbérrendezés problémáiból. (Tanulmányrészlet.) Szeged, 1937. 19^35 I. Szegedi áll. Baross-gimn. — Páll Gyula: Szent István államegyháza és a Róma-eszme. Gyöngyös, 1938. 5—23 1. Gyöngyösi Koháry-gimn. — Vasváry Ferenc: A nemzetfenntartó erő Szent István intézményeiben. Sopron, 1938. Ili—25 1. Soproni Szent Orsolya lgimn. Kultúrtörténet: Géfin Gyula: A szeminárium- és püspökkerti ásatások. Szombathely, 1940. 4—5 1. Szombathelyi polg. leányisk. -— Gerhauser Albert: Az újabb német bidermejer-kutatás magyar tanulságai. Salgótarján, 1940. 17—23 1. Salgótarjáni gimn. — Horváth Adolf: Kitaibel Pál Baranyában. Pécs, 1939. 21'—49 1. Pécsi ciszt. gimn. — Ivánka László és Fehér Ede: A nagykállói temetők sírjelei. Nagykálló, 1938. 6—13 1. Nagykállói gimn. — Kühne László: A mezőcsáti ősember és eszközei. Mezőcsát, 1939. 3—8 1. Mezőcsáti polg. isk. — Szigeti Kornél: Az újkor gazdaságtörténelme. (A nagy fölfedezésektől az ipari forradalomig.) Pestújhely, 1936. 3-—35 1. Pestújhelyi ker. isk. — Turcsányi István: Kunszentmárton határában feltárt és az őstörténeti irodalomban méltányolt régészeti leletek összefoglalása. Kunszentmárton, é. n. 14—20 1. Polg. isk. Helytörténet: Bácskai János György: Baja város benépesedése a XVII. század második felétől a XIX. század második feléig. Baja, 1940. 5—19 1. Bajai polg. isk. — Hankótzy Antal: Szerencs helytörténete. Szerencs, 1936. 3—10 1. Polg. isk. — Molnár József: Hajdúnánási határnevek és azok hagyományai. Hajdúnánás, 1938. 7—.18 1. Ref. gimn. — Szabó Katalin: Kál község fejlődéstörténetének vázlata. Verpelét, 1937. 4—12 1. + 1 t. Káli polg. isk. FARKAS LÁSZI.6 UHLIRZ, MATHILDE: HANDBUCH DER GESCHICHTE ÖSTERREICHS UND SEINER NACHBARLÄNDER BÖHMEN UND UNGARN. Begonnen von KARL UHLIRZ. II. 2. Rd. 1848—1914. III. Bd. Der Weltkrieg. IV. Bd. Bibliographische Nachträge und Ergänzungen. Personen-, Sach- und Autorenregister. Graz—Wien—Leipzig 1941, 1939, 1944, Leuschner u. Lubensky, 703—1144, 271, 328 1. — 8°. 1931-ben ismertette Bartoniek Emma a „Századok" lapjain (426.—28 1.) a vállalkozás első kötetének két — 1927-ben és 1930-ban megjelent — részét. A Handbuch, amelynek terve és anyaggyűjtésének egyrésze az 1914-ben meghalt neves gráci professzortól, Kari Uhlirztól maradt leányára, sok nehézség után jutott el csaknem két évtized alatt a befejező kötetig. A politikai változásokban olyan gazdag időszak nem múlott el nyom nélkül a történettudomány fölött sem; nyugati szomszédunk történetírása különösen belekerült a világot átalakító erők sodrába, indokolt tehát, ha a kívülálló fokozott érdeklődéssel fogad egy olyan munkát, amely az egykori Habsburg-országok történetének kézikönyve akar lenni és az új német történetírás egyik reprezentatív munkájaként lép a nyilvánosság elé. Az olvasó tisztában van azzal, hogy hasonló természetű munkáknak nem kell feltétlenül új tudományos megállapításokat adniok. Kézikönyveknek az a rendeltetésük, hogy tudományáguk területét, vagy annak a szerző által klivá. laszlott részét arányos, jól áttekinthető ábrázolásban mutassák be oly módon, hogy az összképet alkotó részletproblémákkal kapcsolatban a keletkezés időpontjában elfogadott legmodernebb álláspontot képviselik. Ausztria történetének kézikönyvét tehát a kritika nyilván nem elsősorban abból a szempontból veszi vizsgálat alá, hogy tárgyi szempontból emelhetők-e ellene kifogások. -Ezen a téren is óvatosságra van azonban szükség, mert a Handbuch egyúttal Csehország és Magyarország történetének kézikönyve is akar lenni, márpedig köztudomású, hogy a közös történeti és közjogi problémák egész sorát illetően különböznek a nézetek a cseh, illetőleg a magyar és az osztráknémet történetírásban. Sokkal nagyobb súllyal esik latba egy új történeti kézikönyv értékelésénél annak történetszemlélete, összefoglaló történeti munkák, ha értékük meg-