Századok – 1944

Ismertetések - Török Jenő: Palásthy Pál; Prohászka előfutárja. Ism.: Salacz Gábor 562

EGYHÁZ- ÉS JOGTÖRTÉNET 563 rebus theologieis (Орет Omnia, Quaracchi, V. 1891). De föltétlenül meg kellett volna említeni Lindaui Markwald О. F. M. XIV. századi író Buch der zehen Gebot, s ugyanabból a korból Passaui Ottó O. F. M. Der gulden Trón с. könyvét (Р. Gemelli-Takáos, Franciskanizmus, 109). A katolikus megújhodás kora (17—96 1.), A felvilágosodás kora (97—139 1.), és A legújabb kor (140—1(84 1.) e. fejezetekben Sz. a megfelelő korszellem iránt vagy azzal szemben, mint ráható és javító lelki eszközt szemlélteti a katekizmust. Ügyesen mutatja meg különböző koroknak egy-egy kátét illető állásfoglalását. A három kateclietikai századnak egy-egy káté-típus а kifejezője. A katolikus megújhodás korában Canisius Szent Péter négyféle katekizmusa diktálja a katolikus élettempót, főleg a tanulóifjúság ellenálló erejét fokozza a káros behatásokkal szemben. A felvilágosodás korában Felbiger Ignác sagani apát kátéi jellegzetesek. Lényegében ekkoriban is Canisius a példa, mégis a Felbiger és Migazzi-féle káték létrejöttében volt a jezsuitáknak legkevesebb részük. A legújabb katekizmüs-típus megteremtője Deharbe József jezsuita (1800—71)-, aki a liberalizmus sekélyes elvtelenségével szemben hármas fölosztásban (Ilit, parancsok, kegyelemeszközök) a hitről szóló részt adta a legbővebben, s szinte apologetikus színezettel. I^kkép eleveníti meg Sz. kortörténeti módszere a 'katekizmus alakulását. Itt csak egy megjegyzésünk van: a 1 OIL—103 oldalakon szereplő Rousseau-féle idézetekben nem nagy nevelőerőt látunk. Bátran elhagyhatók lettek volna. A katekizmusok hatása természetesen érezhető volt hazánkban is. A Canisius-káté fordításai Magyarországon: Telegdi Miklóstól. A keresztyensegnec Fondamentomirol való rövid keonyvechke, Bécs 1562; és Vásárhelyi Gergely S. J. fordítása Kolozsvár 1599. Canisius hatását tükrözteti még Kopcsányi Márton O. F. M. 1637-ben kiadott kátéja s Wilfelt Péter S. J. 1671-ben Kassán megjelent Katekizmusa. A XVIII. sz-ban Kereskényi Ádám S. J. 1757-ben ugyancsak kassai kiadású kátéja és ezt követően, a Keresztény Oktatás Társaságának kátéi tettek jó szolgálatot a gyermeklelkek és felnőtt hívek hitének emelésében. A fölvilágosultság korában újszerűen látjuk a magyar püspöki karnak a katekizmusok további alakulásába vitt szerepét. Nevezetesen az 1773-ban Bécsben megjelent Felbiger-féle Erläuterter Katechismus ellen 197 pontban tettek kifogást, mivelhogy ez „a vallást földi előnyök szempontjából állítja be hasznosnak és kellemesnek és így akar a vallásgyakorlatokra nevelni és nem hangsúlyozza eléggé annak igazságtartalmát, mint igazi indító okot a vallásos életre" (115. o.). A magyar püspökök kifogásainak tekintetbevételével létrejött Normálkatekizmus (1777) különféle alakjai aztán magyar fordításban hazánkban is elterjedtek (1780, 1779, 1778). — A Deharbe-katekizmussal összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az egri egyházmegyében Bielek piarista katekizmusát használták, míg a Scitovszky prímás által átdolgoztatott Deharbe-féle kiadások (1861, 1862, 1871) a legújabb időkig mérvadók voltak az országban. Az iskolarendszer változásával a katekizmusok átalakítása és egységetítése is esedékessé vált. Sajnos, egyik sem valósult meg. Üj szempontok figyelembevételével készültek a Fonyó Pál—Gerely József és Fonyó István-féle katekizmusok (1884, 1896, 1906). A magyar püspöki kar megbízásából 1906-ban kibocsátott s legtovább érvényben lévő Pokorny-féle s egyéb katekizmusok sorát Gigler Károlynak tavaly megjelent hittankönyve zárja le. Ez utóbbi már csak kettős beosztást követ. Az elmondottakból jól látható a sajátos magyar katekizmus-típus kialakulása. A szerzőnek azzal a végkövetkeztetésével, hogy a közel négyszázéves magyar katekizmus-irodalom német hatást mutat, nem tudok teljesen egyet érteni. Hisz Canisius holland ember volt, s Itáliában, Csehországban, Svájcban és Ausztriában működött. Szelleme inkább a trient! szent zsinat újító eszméiből és a jezsuita rendnek az új korhoz alkalmazott apostoli lelkületéből fakadt. Éppen ezért a magyar katekizmus-irodalomra gyakorolt hatását sokkal találóbb lenne Canisius-féle hatásnak nevezni. Sz. egyébként szellemtörténeti egybefogó szempontokat érvényesítő monográfiájával nagy hálára kötelezte a hozzáértő írókat és olvasókat. TAKÁCS INC К