Századok – 1944
Ismertetések - Takáts Endre: Gróf Nádasdy László csanádi püspök. Ism.: Tóth László 557
•558 EGYHÁZTÖRTÉNET Marths—Tisza-köze ekkor még török uralom alatt volt. Szeged lett a püspök székhelye. Nádasdy érdekes, szélsőségekben mozgó, szertelenségekre hajló egyénisége eddig nem talált egységes megítélésre. T. munkája az eddigi ismeretlen adatok gondos felkutatása nyomán úgy mutatja be Nádasdyt, mint típusát a barokk-kor katolikus magyar főpapjának. Fia volt az l(>71-ben Bécsújhelyen kivégzett Nádasdy Ferencnek és ő is élete végéig lelkes védelmezője a magyar rendiség nemzeti szabadságeszményeinek. De emellett jó viszonyt tart fenn a bécsi politikai tényezőkkel, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején menekülni kénytelen az országból nyilván labancmagatartása miatt. Nádasdy Habsburg-hűsége, a bécsi udvarral való szoros kapcsolata nyilván a katolikus restaurációhoz való feltétlen hűségéből fakadt. Püspöksége idején Nádasdy hosszas küzdelmet vív Szeged városával, 1718 után pedig a felszabadított temesi bánság katonai kormányzatával. Mivel a csanádi püspökség jövedelme igen csekély volt, Nádasdy megkapta a győri nagyprépostságot és a székesfehérvári őrkanonokságot is. Ezek dunántúli birtokain nagy telepítő- és újjászervezőmunkát végez. Egyházmegyéjének és javadalmainak gondozása mellett országos ügyek is állandóan foglalkoztatják. Részt vesz az 1722/23-iki országgyűlésen, a-hol az igazságszolgáltatás átszervezésére vonatkozó javaslat tárgyalásánál, a rendi szabadságjogok védelmében, Nádasdy heves ellenzéke a királyi propozicióknak. Folytonos küzdésben, belső nyugtalanságban eltöltött élet után hatvanhétéves korában halt meg 1729-ben Pozsonyban. Nádasdy Lászlót kortársai is, az utókor is sokféleképen jellemezték. A bécsi udvar tanácsosai alapjában rebellis magyarnak tartották. Pálos rendtársai értékes tulajdonai mellett is olyannak tudják, mint akinek életmódja szertelenségre hajló természete miatt nehezen illeszthető a szerzetesi élet szabályai közé. Győri kanonoktársai durva, kíméletlen, civakodó embernek mondják Keresztély Ágost szász herceg, esztergomi érsekhez intézett feljelentésükben, aki kanonoktársait még tettleg is b&ntalmazta. Egy Magyarországon járó angol hölgy, Lady Montague, viszont udvarias, kellemes, kedélyes úrnak jellemzi. A történelem távlatából nézve, Dudek János, Sörös Pongrácnak Nádasdy•életrajzát olvasva, egy XVII. századbeli papi törtetőnek látja. Reizner János pedig Szeged város legnagyobb ellenségének mondja. T. munkáján meglátszik a széleskörű elmélyedés és a gazdag anyaggyűjtés. Átkutatta az Országos Levéltár anyagán kívül az esztergomi, győri, pannonhalmi, szegedi és makói levéltárakat, Bécsben a hadi levéltárat és a Pázmáneum levéltárát. Ilyen alapos levéltári kutatás után már csak a római és a temesvári levéltárakból remélhetünk még Nádasdy életére vonatkozó ismeretlen adatokat. Alaposafi ismeri a Nádasdyra vonatkozó gazdag irodalmat is. A N'ádasdyról rajzolt arckép nem nélkülözi a sötét színeket, nem kendőzi el hősének hibáit, gyarlóságait, de kiemeli fáradhatatlan munkáját, a szinte emberfeletti nehézségeket, amelyekkel újjáépítő munkájában meg kellett küzdenie. Helyes és elfogadható Nádasdy jellemzésének összegezése: nem alakította kora szellemét, hanem az valósult meg benne. T. munkája jelentős fejezet nemcsak a csanádi egyházmegye történetéhez, hanem a barokk-kor magyar történelméhez is. Fogyatkozásai inkább a gyakorlatlan író szerkesztési készségének hiányából származnak. Így előbb tárgyalja Nádasdy hagyatékát, mint halálát. Kissé bátortalan az adataiból levonható következtetésekben. Az általa közöltekből is nyilvánvaló, hogy Nádasdynak a Rákóczi-szabadságharc idején labanc magatartása miatt kellett elhagynia az országot. Az a Rákóczi József, akinek Nádasdy pénzt kölcsönzött, nyilván II. Rákóczi Ferenc fia volt. Túlzás és nem is bizonyítható, amikor Beizner Jánossal szemben egyébként teljes , joggal védelmébe veszi Nádasdyt, Reizner álláspontját szabadkőműves elfogultságából magyarázni. Mindezek, valamint egy-két stiláris kisiklása is jelentéktelen apróságok a munka értékes tulajdonságai mellett. TÓTH LÁSZLÓ (Szeged)