Századok – 1944

Ismertetések - Spilka Lőrinc: I. Károly király jászói vára. Ism.: Farkas László 544

HELY- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET 545 minden korszaknak ós azon belül minden tájnak és minden emberfajtának megvan a maga sajátos, lia nem is feltűnően, de állandóan változó szelleme és ez a „történeti tájszellem" hozza létre egy-egy korszakban is а lájilag elütő, de bizonyos értelemben mégis közös nevezőre hozható városképeket. így különböztethetjük meg például a római városok alapszerkezetében nagyjából egyező — azaz rómainak minősíthető, de mégis kultúrtájankint annak megfelelő, helyi adottságokkal rendelkező — pannóniai, itáliai, szíriai, afrikai stb. típusait. Ez miként belső, szellemi tartalmukból, rómaiságukból következtethetünk külső, szükségszerű képükre, éppen úgy módunk van arra, hogy a maradványaikban fennmaradt és analógiák alapján kiegészíthető városképeikből rekonstruálhassuk valószínű szellemi tartalmukat is. Ilyen értelmű kutatómunka részletét tartalmazza G. szóbanforgó tanulmánya a szombathelyi várról. G. egykorú okmányok, városrajzok, várostérképek egész sorozatát gyűjtötte össze és ezek alapján kísérelte meg a folyamatosan változó városkép többszázados szakaszának rekonstruálását. A városkép egyegy fázisát lerögzítő, leíró okmányok és vonalasan lerögzítő térképek, rajzok ez esetben természetesen a külső, vizuális városkép reprodukciói hitelüket éppen az a kiértékelés adja meg, amely G. tanulmányának lényege. A szerző mély történeti tudással és tökéletes helyismerettel elemzi ki a városképek adatait és ezzel mintáját adja a módszeres vizsgálatnak. Az eredmény nem is kétséges. A szombathelyi vár szellemi tartalmához, kauzális történetéhez a lehetőség keretén belül felvázolhatta a külső, a vizuális keretet. Es ezzel kijelölte azt az utat is, amely a középkori vártól a római kor С. C. Savariajához és ennek keretében Szt Quirinus nagyszerű bazilikájához vezet. GOSZTONYI GYULA (Pécs) MAKSAY FERENC: ÉRENDRÉI). EGY VEGYESNEMZETI SÉGÜ FALU NÉPISÉG- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE. (A Magyarságtudományi Intézet Évkönyve 1941—42, 39—67 1.) Az értekezés célja egyetlen község népi és társadalmi múltjának tárgyalása éspedig két szempontból: „egyrészt mit olvashatunk ki mai módszerekkel régibb forrásainkból egy-egy falu belső életére . . . másrészt. . . világosságot deríteni. . . arra a kérdésre, hogyan lett a honfoglaláskor, sőt az egész középkorban is színmagyar vidék máig jórészben románná". A cezúra, amely a két szempont tárgyalását egymástól elválasztja, a XVIII. század első felére esik, amikor a község nemzetiségi összetétele megváltozik és egy új, máig kiható problémacsoport keletkezik. Ezt megelőzően a legrég:bb időktől kezdődően a község kizárólag magyar nemzetiségű és a XVI. században egységesen a reformációhoz csatlakozott nemesi és jobbágyosztályaink számbeli és gazdasági alakulása az értekezés tárgya. Megállapítja, hogy a XV—XVI. század fordulóján 16—20 családból álló birtokososztályban nagy a kicserélődés, főként a nőági öröklődés folytán. A portájis adóösszeírásokból következtetve, anyagi helyzetük a XVI. század folyamán egyre romlik, úgyhogy a törökkorban már Endréd nemesi társadalmának „egyik része a paraszti életformához egészen közel helyezkedett el, a másik valamivel távolabb, kirívó különbségeket azonban sehol sem találunk". A törökkori parasztság népmozgalmi és jövedelmi adatai a gabonatizedjegyzékekből állapíthatók meg. A békés időkben kimutatható gyarapodás után sor^atos csapások,' háborús pusztítások (15 éves háború, II. Rákóczi György hadjárata, Rákóczi Ferenc szabadságharca és az 1709—12. évi pestisjárvány) fokozatosan gyöngítették a lakosságot. A katasztrófák után 1610-ben és 1670-ben indult meg az újratelepülés, nagyrészt a megint visszaköltöző régi lakosságból. 1716-ben azonban már csak 5 régi jobbágy szerepel az akkori összeírásban, a jövevények és zsellérek jórésze most is visszaköltöző. A parasztság törökkorbeli állandóságát feltüntető táblázat igazolja, hogy a tehetősebb réteg a háborús viszonyok közt keményen állják a helyüket, a szegényebbje azonban csekély ellenálló erejű. A jobbágy sorsát a lörökkorban M. két család viszonyain kíséri figyelemmel. Ezek számbeli és gazdasági súlyát a faluban százalékokra kidolgozott táblázatokban mutatja be. A rendi kereten belül folytatólag vizsgálja a parasztság rétegződését. A rendi kategóriák az 30*