Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
421> LOVAS REZSŐ Morvaországból vallásuk miatt kiüldözött anababtistákat. Támogatta ugyanezekből az okokból a zsidókat is. A háborús viszonyokkal járó árdrágulásnak és a szászok nyerészkedésének gátat akart vetni. Ezért azt tervezte, hogy minden szász városban három üzletet nyit és ezek által fogja szabályozni az áralakulást. A szászok erre azzal fenyegetőztek, hogy akkor ők abbahagyják a kereskedést. Az országgyűléseknek gyakran kellett a szász kereskedők visszaélései ellen intézkedéseket hozni. Előfordult, hogy vásárokon idegeneket nem engedtek addig vásárolni, amíg a városbeliek a nekik szükségesnek látszó cikkeket meg nem vették. Más alkalommal a nem hozzájuk tartozóknak két-három napig nem engedték meg áruik eladását, hogy így a kényelmetlen versenytől megszabaduljanak.13 3 A nyerészkedésnek végül is árszabályozással, limitációval vetett véget Bethlen. Egy ízben, 1625-ben az univerzitást bízta meg a belföldi árukra vonatkozó liinitáció elkészítésével. Máskor az univerzitást kikapcsolta ugyan, de a maximált árakat megállapító bizottságban a szászok mindig képviselve voltak. A megállapított árakat be nem tartó céheket keményen megbüntette. így pl. a brassóiak egy ízben 1600 forint bírságot fizettek a posztó megdrágításáért.134 A szászokra Bethlen uralkodása alatt kétségtelenül sokféle teher nehezedett, viszont a háborúk alatt fegyveres szolgálatot alig teljesítettek. Az is bizonyos, hogy Bethlen gazdaságpolitikája sok szempontból kedvezőtlen volt rájuk, bár rendeleteivel csak nyomasztó fölényüket akarta megtörni az iparban és kereskedelemben. De tudatában volt, hogy nem nélkülözheti őket, ezért a szászdk iparának és kereskedelmének fejlődését előmozdította azáltal, hogy külföldi kapcsolataik útját egyengette. A szászok gazdagodását, anyagi téren való megerősödését mutatja az a sok új építkezés és intézmény, amelyet különösen Szebenben és Segesváron létesítettek Bethlen uralkodása idején.13 5 Egyes patricius családok kezében pedig tekintélyes vagyon halmozódott fel. VIII. Egyetlen erdélyi fejedelemnek sem voltak olyan nagyszabású hadjáratai, mint Bethlennek, mégis aránylag sokkal kevesebb katonát kért a szászoktól, mint akármelyik előde. Bethlen nem túlságosan bízott bennük, s szívesebben vette, ha pénzzel és felszereléssel támogatják hadseregét. Éppen ezért már uralkodása elején, 1614 szeptemberében a szászok által kiállítani szokott 1000 főnyi 153 E. O. E. VIII. 259. 1., 323. 1. 134 Müller Gvörgy: Die sächsische Nationsuniversität. 131. I. — E. О. E. VIII. 45. 1., 368. 1. — Szádeczky: Székely oklevéltár. VI. 79. 1. ,S5 Sachsengeschichte. I. 483., 505. 1. — Kraus id. m. 75. 1.
