Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 441 szül ellene. Homonnait Rhener az egekig magasztalta s nevében biztosította a szászokat, hogy vallásszabadságukat tiszteletben fogja tartani, katonát és pénzt jogtalanul nem fog követelni tőlük, de irgalmatlan lesz azokkal szemben, akik ellenállának neki. Felhívta a szászokat, hogy levelét a lehető leggyorsabban küldjék városrólvárosra, mert a késlekedés veszélyt okozhat.89 Rhener levele nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert 1616 június közepén Bethlen kezébe került.90 Minhogy egyéb terhelő adatok is felmerültek s Homonnai hajdúinak támadása is megérlelte a helyzetet, a fejedelem elfogatta a Homonnai-párti urakat, köztük Benkner Jánost is. Rhener levelét különben — «ppen úgy, mint Lippa kényszerű elfoglalását és átadását — ügyesen a maga javára kamatoztatta a török udvarban.91 A szászok többször lépéseket tettek Benkner szabadlábra helyezéséért, de eredménytelenül. Az összeesküvés sikertelensége és Benkner sorsa kijózanítókig hatott rájuk. Az univerzitás saját szerepét tisztázni akarta. Ezért Weyrauch Dávidot és Roth Pált a királyhoz küldte és panaszt tétetett velük Rhener ellen, hogy az magának akarta megszerezni a fejedelmi széket. Weyrauchékat Mátyás Linzben fogadta, panaszukat meghallgatta, de semmi határozott választ nem adott nekik. Kijelentette, hogy Rhenert elengedi, ha vissza akar térni Erdélybe, de ha maradni akar, továbbra is szívesen látja udvarában. Miután Rhenerl nem tudták hazatérésre bírni, eredménytelenül mentek vissza Erdélybe.92 Az összeesküvők ügyét az október—novemberi segesvári országgyűlés tárgyalta. A távollevőket, köztük Rhenert és Kochot jószágvesztésre ítélték. Amikor Benknerre került a sor, az univerzitás azt kérte, hogy ügyét ne tárgyalják nyilvánosan. Bethlen hozzájárult ehhez, azzal a kikötéssel, hogy tegyen töredelmes vallomást. Ezt írásban meg is tette és kegyelmet kért a fejedelemtől, amit az univerzitás közbenjárására meg is kapott, azzal, hogy semmiféle tisztséget többé nem viselhet és esküvel kötelezi magát, hogy többé a fejedelem ellen semmiféle konspirációban részt nem vesz.9 3 így végződött ti csaknem három évig tartó Benkner—Rhenerl'éle összeesküvés. Az első időkben, amikor a Báthory-kori történések még frissen éltek a szászok emlékezetében, veszedelmes volt ez a mozgalom. Különösen végzetessé vált volna akkor, ha sikerül Erdély nemzetek szerinti három részre osztásának tervét megvalósítaniuk. Ebben az időben joggal számíthattak az összeesküvők 80 E. O. E. VII. 337—340. 1. 90 Vagy a konyári csatában zsákmányolták Bethlen katoniji (E. O. E. VII. 53. 1.), vagy a fejedelemhez hű besztercei bíró szolgáltatta be. (Kraus id. m. 50. 1., Hegyes id. in. 555. 1.) 91 Török-magyarkori államokmánytár. I. 163. 1. 92 Kraus id. m. 50. 1. 93 Hegyes id. m. 566—568. 1. E. О. E. VII. 62—63. 1.
