Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 437 állandó jellegű legyen, ősszel kellene végrehajtani, amikor a hideg idő miatt a török nem tudná azt megakadályozni. Kívánatosnak tartják Sorbán Radulnak, a szászok szerető és hű szomszédjának visszavitelét vajdaságba. Ha a császár nem akarna még nyiltan fellépni, két utat ajánlanak: az erdélyi határokat rakják meg fokozatosan német katonasággal, a szász városokba szivárogjanak be német iparosok. Ezeket a pénzzel segített városok ingyen is tartanák egy darabig. így megerősödve nemesi birtokokat vásárolhatnának és a városok tekintélye is emelkednék. Az adó növelésének reményében a törököt is rá lehetne venni, hogy hozzájáruljon a német telepesek behozatalához. Ha viszont a császár Erdélyt a jelenlegi állapotban akarja hagyni, akkor azt kérik, hogy Szkender tanácsát követve, elválhassanak a magyaroktól. A portán kit'szközlik, hogy bizonyos adó ellenében a szultán közvetlen alattvalói legyenek. A szászok Lassotának tett szóbeli és a királyhoz intézett írásbeli előterjesztése mutatja, hogy milyen veszedelmessé válhatott volna a szász elégiiletlenséy. Javaslataik nemcsak Bethlen helyzetét fenyegették, hanem az erdélyi állam létét is veszélyeztették, s megvalósulásuk esetén az erdélyi magyarság helyzetét is válságossá tették volna. Erős népi öntudatukat mutatja, hogy a megszálló helyőrségektől való irtóíffisukat legyőzve, maguk kérték császári csapatoknak városaikban való elhelyezését. S ők, akik még végveszély idején is csak vonakodva fogadták be honfitársaikat, megnyitották évolua kapuikat a messze földről jövő német telepesek előtt. Szerencsére, a szászok javaslatai nem találtak elég megértésre Bécsben és az udvarnak megfelelő ereje sem volt azok megvalósítására. Lassota ugyan alkalmasnak vélte az időt Bethlen megbuktatására Kendy, Radul és a szászok segítségével, sőt a késlekedést veszélyesnek tartotta. Attól félt ugyanis, hogy a szászok török segítséghez folyamodnak és akkor végleg kicsúsznak az udvar kezéből. A linzi gyűlésen azonban a Habsburgok országai nem adták meg az udvarnak tervei végrehajtásához szükséges eszközöket, Khlesl pedig eredményesebbnek vélte az erdélyi fejedelmi széket magának követelő Homonnai György támogatását. A szász elégületlenek szervezkedése azonban tovább tartolt. Benkner felvette az összeköttetést Kornis Zsigmonddal. Biztosította őt, hogy a szászok mellette állanak és az udvar is őt szánta fejedelemnek. Sürgősnek tartotta a Bethlen elleni fellépést, mert ha nagyon berendezkedik, nem tudnak elbánni vele. Kérte Kornist, hogy tájékoztassa őt, és általa az egész univerzitást, hogy állanak a doígok, mi hátráltatja a római császár ügyét. Amikor Kornis jelt ad, a szászok Benkner vezetése alatt azonnal fellázadnak.7 2 Kendy Istvánnal is állandó kapcsolatban állottak, tájékoz-72 Benkner levele (1614. június 10). Történelmi Tár, 1885. 226. 1.
