Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
421> LOVAS REZSŐ III. Bethlen engedékenysége nem oszlatta el a szászok bizalmatlanságát. A segesváriak továbbra sem voltak hajlandók beengedni őt és az országgyűlést falaik közé. A még mindig ott ülésező univerzitás magyarázkodó levelet küldött neki Medgyesre (nem maradt meg), amelyre ő február 21-én válaszolt.4 " Csodálkozását fejezi ki azon, hogy a segesváriak felültek a rémhírterjesztőknek, hogy még mindig bizalmatlanok vele szemben. Inti őket, hogy no álljanak ellen fegyverrel az ország akaratának, fogadják be az országgyűlést. A segesváriak azonban nem engedtek, Bethlen pedig nem erőltette a dolgot és így a gyűlést Medgyesen tartották meg. Bethlen engedékenységéhez hozzájárult egy terv is, amelyet az országgyűlésen akart megvalósítani. A Báthory Zsigmond óta tartó zavaros időkben meglazult úniót meg akarta erősíteni, a széthúzó három nemzetet szorosabb egységbe szerette volna fogni. Már a Szeben átadása körüli tárgyalások kezdetén leszögezte, hogy szükség van a három nemzet úniójának megszilárdítására.47 A szászok azáltal, hogy az únió nevében támogatást kértek a másik két nemzettől, akaratlanul is előmozdították Bethlen törekvését. Csakhogy amíg a szászok az únióban a három nemzet véd- és dacszövetségét látták, kiváltságaik oltalmára a fejedelmi hatalommal szemben, addig Bethlen szerint ,,az únió az erdélyi politikai nemzet, amely egyenlő jogú, de egy közösségnek ugyanazon célra törekvő különböző elemeiből áll. Ezek kiváltságaik keretében sajátos céljaikat tovább szolgálják, de amikor mint únió vannak együtt, akkor e sajátos szolgálataik eredményét a közösség, az egység rovására tartoznak feláldozni".4 8 Bethlen 11 pontban fektette le úniós törvényjavaslatát és azt az országgyűlés elé terjesztette.4 9 Mindenekelőtt megállapította, hogy „ ... nem egyéb az únió, hanem az három nemzetség között hazánknak megmaradására való szent egyesség, melyet minden rendeknek szükség pacis el belli tempore, erős vigyázással őrizni és az hazának megmaradásának terhét, valamiből kévántatik egyenlő értelemben viselniek." A három nemzet egymás szabadságát és vagyonát tartsa tiszteletben, a múltban történt sérelmeket kölcsönösen felejtsék el. A terheket a három nemzet egyenlőképen viselje, az únió költségeinek fedezésére állítsanak fel közpénztárat, amelyet a rendek sajátjukból és nem a jobbágyok adójából tartanának fenn. Gyulafehérvárat építsék ki fejedelmi székhellyé, az építési költségek háromnegyed részét hálából Sze-" Die Veranlassung etc. 261.—262. 1. « Szilágyi id. m. 7—8. 1. 48 Makkai Ernő: Bethlen Gábor országalkotó politikája. Erdélvi Múzeum, 1914. 154. 1. 4» E. O. E. VI. 404—409. 1.