Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
390 HÄNDEL BÉLA másik, szintén 1353-ban kell oklevelet,8 2 amelyből kitűnt, bogy amikor a mostani felperesek nagyapja fiainak, tehát a jelenlegi felperesek szülőinek nevében tiltakozott az 1341-es fassió ellen, akkor még a felperesek szülei egészen kis gyermekek voltak, akiket a tiltakozás színhelyére „ . . . duo Jobagiones ... in ibi portavissent..." — tehát 1341-ben még nem lehettek a világon. 140(5-ban Garai Miklós nádor egy másik esetben a két említett feltétel együttes hiánya miatt utasítja el a felperest. Az ítéletben először megállapítja, hogy a felperes 1358-ban, az apja által kötött szerződés idejében még nem volt életben (apja elidegenítő fassiöja ,, . . . in dicto Anno domini Millesimo trecentesimo quinquagesimo octavo, ea videlicet tempore, quo ipse Paulus actor nundum in rerum natura extitisset . . ." történt). Felperes elutasításának indokolását azután úgy folytatja, hogy a felperes még abban az esetben sem vehetné vissza alperestől a perelt birtokot, ha apja fassiója idejében már életben lett volna, mert az az idő, amely apja fassiója és az ő első tiltakozása között elmúlt, az elévülés idejét meghaladta. (A fassió 1358-ban történt, felperes pedig 1391-ben tiltakozott először, tehát egy évvel a 32 év eltelte után.)83 A fassió érvényessége különösen akkor forgott veszélyben, amikor az elidegenítő félnek a szerződés megkötésekor kiskorú, illetve nem törvényes korú — tehát 12 éven aluli — gyermekei voltak.8 4 A 12 éven aluli gyermekek ugyanis nem vallhattak ügyvédet,8 5 tehát sem az eladó, sem pedig a vevő nem lehetett sohasem biztos abban, hogy felnövekedésük után nem fogják-e a fassió érvényességét megtámadni és a vevőtől a birtokot elperelni? A szerződő felek tehát úgy próbáltak segíteni a dolgon, illetve az eladó úgy próbált némi biztosítékot nyújtani a vevőnek, hogy gyermekét magával vitte a fassió megtételéhez és annak jelenlétében tette meg bevallását, a gyermek jelenlétével igyekezve bizonyítani azt, hogy a fassióhoz az is hozzájárul.8 6 Máskor bizonyos büntetésekben állapodtak meg, amelyek az eladót fogják sújtani akkor, ha felnövekedett gyermeke megtámadná a szerződést. Azonban ez is nagyon gyenge biztosíték volt, mert a gyermek cselekvőképtelennek — mintegy beszámíthatatlannak — számított, léhát puszta jelenléte semmi jelentőséggel sem bírt. Miklós nádor már említett 82 Ezt az oklevelet az idézett hely csak megemlíti, teljes szövege az okmánytár II. kötetének 521—522. 1. található. 83 DL. 37271. 84 V. ö. Holub: ,,Az életkor szerepe középkori jogunkban és az időlátott levelek." Századok, 1921. 1—5. és 6—10. sz. 85 Perényi Péter országbíró 1422. évi oklevelében: „...quia prefatus Johannes de Vath dictum Nicolaum de Izmen puerum tam in tenera etate constitutum fore, ut nee procuratorem constituere пес causa in premissa respondere posse indicabat . . ." későbbi terminust tűz ki. Zichy VIII. 69. 1. V. ö. 1348: Géresi I. 173. 1. 88 Pl. 1346-ban az aradi káptalan előtt 5 éves gyermekkel jelenik meg a fassionárius: Zichy II. 189. 1.; hasonló eset: 1385: DL. 33516.
