Századok – 1944

Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372

A TEHERVÁLLALÁS KÖZÉPKORI .JOGRENDÜNKBEN 379 rokonok és szomszédok beleegyezése a privilégiumban biztosan szerepelt legalább olyafl formában, bogy a statuciónak a rokonok és szomszédok közül senki sem mondott ellen. A beleegyezés meg­létét, illetve elmaradását azzal sem lehet magyarázni, hogy a bele­egyezés fennforgásakor öröklött, elmaradása esetén pedig csak vásárolt föld elidegenítéséről van szó. Sok esetben ugyanis az ok­levelek nem jelölik meg a birtok jogi természetét,34 a feltevést pedig egyenesen megdönti az, hogy volt eset, amikor öröklött földet adtak el beleegyezés nélkül,3 5 vásárolt földet pedig nem is szom­szédi, hanem rokoni beleegyezéssel.3 6 Az arra jogosultak bele­egyezése nélkül létrejött fassiókat nézetem szerint a szabály alóli egyszerű kivételeknek kell tekintenünk, amelyek létrejöttének magyarázatát a mindennapi élet nehézségeiben, vagy pedig a felek nemtörődömségében kell keresnünk. Könnyen előfordulhatott, hogy kényszerítő körülmények folytán gyors cselekvésre volt szük­ség és ezért a fassionáriusnak nem volt ideje felkeresni szomszé­dait és rokonait, hogy azokkal együtt menjen el a legközelebbi hiteleshelyhez. Hiszen végeredményben a fassió megtörténte után még mindig módjában állott, hogy barátságos alapon utólagos bele­egyezésre bírja a rokonokat, megígértetvén velük, hogy a fassió érvényességét nem fogják megtámadni. Ha azonban a rokoni, illetve szomszédi beleegyezést nem is tekinthetjük a birtokelidegenítő fassiók érvényességi kellékének, az az egy bizonyos, hogy ha a rokonok a beleegyezésük nélkül kötött szerződést megtámadták, az érvényét vesztette és a vevőtől a birtokot elvették. 1234-ben Margit asszonyt, aki „inconsultis fratribus suis" eladományozta egy öröklött földjét, testvérei perbe fogták a király előtt: „ . . . dicentes, non licere ei quoquomodo alienare terrain illám aliis, cum ipsi sint commetanei et ipsa terra sit eis hereditaria ..." A király a testvéreknek vissza is ítélte a birtokot.37 Hasonló esettel találkozunk 1239-ben is.3 8 1329-ben a kapornaki konvent előtt Hetési Bertalan fia Pál hetési birtokrészé­nek harmadrészét rokonai beleegyezésével vejének, Györgynek adományozta és ezt az adományt később még a király is megerősí­tette. 1368-ban azonban László nádor Mándhida mellett tartott generális kongregációján az előbbi György fia, Miklós bepana­szolta a hetési nemeseket, mert azok a Bertalan fia Pál által 1329-ben apjának, Györgynek adományozott birtokrészt elfoglalva tart-34 1266: DL. 605; 1288: DL. 1237. 35 .1243: DL. 261. 36 1272: Kubinyi I. 87. Ill vásárolt földről van szó, mégis éppen ebben az oklevélben lordul elő — többek között — a fentebb már említett eset, hogy a káptalan kérdést intéz az eladókhoz, hogy a jelenlévő rokonokon kívül nincs-e még több rokonuk? 37 Ritus Expl. Veritatis. Karácsonyi—Borovszky (Bp. 1903.) 300. old. 377. (130.) sz. 38 Fe jí r iv/l. 167.

Next

/
Thumbnails
Contents