Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
A TEHERVÁLLALÁS KÖZÉPKORI .JOGRENDÜNKBEN 377 egyezését önálló fassió formájában, sok esetben más hiteleshely előtt teszi meg. Ennek okaira később fogok rátérni. A tulajdonos birtokelidegenítő szándékához való hozzájárulásra felszólított rokonok és szomszédok azonban nemcsak beleegyezésüket adhatták a tulajdonos fassiójához, hanem másként is határozhattak, mint telték azt 1347-ben az ogvai nemesek, akik megengedték egy rokonuknak, hogy az birtoka felett szabadon rendelkezhessék,2 0 vagy pedig ők maguk vették meg az elidegenítésre szánt birtokot. Minden egyes elidegenítésre irányuló fassiót a jelek szerint megbeszélésnek kellett megelőznie, amelynek során a birtokát elidegeníteni szándékozó fél igyekezett rokonait és szomszédait rábeszélni, hogy járuljanak hozzá tervéhez. E megbeszélésekből, ezek alapján fejlődhetett ki a rokonok és szomszédok ehV vásárlási joga, amelyet már egy 1262-ben kelt oklevél az ország szokásjogának nevez2 1 és amelyet azután az 1298. évi 67. tc. is elismert.2 2 E jog kialakulását elősegítette egyrészről az a méltányossági szempont, hogy ne zárassék el a kibontakozás útja a szükségbe jutott rokon elől, másrészről pedig a rokonok és szomszédok azon törekvése, hogy megakadályozzák azt, hogy a birtok idegen kézre jusson. Ha valaki megtudta, hogy valamelyik rokona vagy szomszédja idegennek akarja eladni vagy elzálogosítani a birtokát, akkor tiltakozott ez ellen, de egyben rögtön készségét is kifejezte az iránt, hogy ő hajlandó megvenni a kérdéses birtokot.23 Más esetben megtudjuk, hogy az eladó csak azért adta el idegennek a birtokát, mert „nemo propinquorum seu aliorum quorumlibel in relevandis necessitatibus suis, tani in rebus, quam personis exhibuit prompeiorem".24 A szomszédok elővásárlási jogának nagy jelentősége nyilvánul meg azokban az esetekben is, amikor valaki engedélyét, beleegyezését adja ahhoz, hogy a szomszédságában fekvő birtokot ne ő, hanem más vegye meg.2 5 Az elővásárlási jog világos, mondhatnám teoretikus, fejtegetésével találkozunk Várdai István kalocsai érseknek 1461-ben .Jakcsi Péterhez intézett 20 DL. 3952. 21 ÄUO. VIII. 26. Idézi Illés: A magyar szerződési jog az Árpádok korá-Ъап, 102. 1. (Magy. Jogászegylet! Ért. XXII/4. Bp. 1901.) 22 Rovachich: Supplementum ad Vestigia Comitiorum. (Budae 1798.) I. 175. 1. 23 így pl. 1345-ben Веке mester Miklós szlavóniai bán nótáriusa ura nevében tiltakozik a zalai konvent előtt, hogy Bachk-i Gergely fia Gaal eladja vagy elzálogosítsa birtokát — amely ura birtokával szomszédos — Sagud-i Olivér fia Péternek. Az ugyanis urának tudla és akarata nélkül [„absque scitu et voluntate"] akarta ezt tenni: „.. . dicens et protestáns ut cum ipsa possessio vicina et contigua possessioni prefati domini Nicolai Bani adiceat, ipse eadem tilulo empcionis seu impignoracionis promtus esset et paratus iuxta regni consvetudinem approbatam obtinere." DL. 3752. Megintés elővásárlásra. 1477: Géresi II. 468. ' 24 1351: DL. 33601. 25 1352: DL. 33281.; 1356: DL. 4613.
