Századok – 1944
Tanulmányok - GALLUS SÁNDOR: Az őstörténelem módszertani alapjai 351
t 370 GALLUS SÁNDOR megállapításánál tehát elsőrendű feladatunk az ősi nép antropológiai jellegének tisztázása. Ha ez sikerült, úgy az antropológiai jelleg megmaradását, vagy megváltozását kell az egymást követő időmetszetekben nyomon követnünk. Ha az antropológiai jelleg változatlan, akkor erős érvet nyertünk a nép változatlansága mellett abban az esetben is, ha a tipológiai anyag szervetlen változást mutat. Vagy fordítva: ha az antropológiai anyag váratlanul megváltozik, akkor is új nép megjelenésére kell gondolnunk, ha ugyanakkor a tipológiai helyzet alig, vagy szervesen változik. Hasonló, bár sokkal bonyolultabb tanulságok adódnak valamely kultúrkör történelmi terének feldolgozásánál is. Előfordulhat, hogy az antropológia is csődöt mond. Ez az eset á!l elő olyankor, ha azonos vagy hasonló antropológiai összetételt mutató népek kerülnek egymással történelmi kapcsolatba. Állandóan visszatér tehát ez a többszörösen hangsúlyozott követelésünk, hogy megbízható végeredményhez egyes módszerek követése nem elégséges, ezt csakis az összes metodikailag kiaknázható eljárások együttes mérlegelése biztosíthatja. Ne feledjük azonban, hogy egyedül az antropológiai leletekre alapozott őstörténelem szintén súlyos hibák forrásává válhat. Az őskutató sajnos, ma még az .antropológiai anyag nagy szegénységévei küzd, mert a csontvázak megőrzésére a kutatók napjainkig nem sok gondot fordítottak. Az antropológiai gyűjtés meglehetősen elhanyagolt állapotban tengődött. Ujabban a helyzet örvendetesen megjavult. A rendelkezésre álló adatok összegyűjtése és kiértékelése tehát elkerülhetetlen feladat. Népi kérdésekben az antropológiai adattár a lehető legkézenfekvőbb érveket vagy ellenérveket szolgáltatja, hiszen a kérdéses terület lakosságát vizsgáljuk a szerencsésen megmentett csontvázakon. Mi sem világosabb annál, hogy ha egy terület faji képe, valamely időperiódusban hirtelen megváltozik, akkor népi kontinuitásról nem beszélhetünk. Az antropológia tehát az őstörténelem módszertanának és forrásainak nélkülözhetetlen része. 8. A korai történelmi anyag mérlegelése. A korai történeti anyag mérlegelésének fontosságával kapcsolatban Wahle többször idézett munkájára kell utalnom. E munkában foglalt nagy adattár felment attól, hogy a kulatásnak e részéről részletesen szóljak. Éppen a korai történeti anyag mérlegelése és az általa nyújtott ellenőrzési lehetőség nyújtott módot Wahlenak módszerének kimunkálására. Az őstörténelem szempontjából például teljesen nélkülözhetetlen a legrégibb görög auktorok (Homeros, Herodotos, „Vorsokratiker", Strabon slb.) ismerete. Éppen úgy nélkülözhetetlenek azonban a megfelelő latin kompilátorok is, mert sokszor igen ősi forrásanyag .töredékeit mentették meg számunkra s az egykorú kezdetleges népekről is szorgalmas feljegyzéseket hagytak hátra. Az őstörténelmi állapot nincs időhöz kötve. A korai történelem tudósításaiban megőrzött kezdetleges népek élete biztosítja
