Századok – 1944

Tudományos vita - KNIEZSA ISTVÁN: Cirill és Metód működésének kérdése a Nyitra-vidéken 263

266 kniezsa istván származik, Szvatoplukot egyáltalában nem említi. Szerinte ugyanis Rasztiszláv „tanácsot tartván főembereivel és a morvákkal" küldte a követséget Mihály bizánci császárhoz (XIV. fej.), amikor pedig Cirill és Metód Moráviába érkeztek, Rasztiszláv fogadta őket nagy örömmel (XV. fej.). Az a tény, hogy Metód egyik esetben sem említi Szvatoplukot, egymagában többet mond, mint az összes források együttvéve, hiszen Metód ezen eseményeknek szemtanúja, illetve cselekvő résztvevője volt. Ha Szvatopluknak e téren valami érdeme lett volna, Metód ezt már az uralkodó iránti lojalitásból is feltétlenül megemlítette volna. Stanislav nézete, hogy Rasztiszláv Szvatopluk nélkül aligha kezdeményezett volna ilyen jelentős politikai lépést, nem helytálló. Ö ugyanis feltételezi, hogy Rasztiszláv Szvatoplukkal barátságban, sőt testvéri egyetértésben uralkodott, ez azonban nem valószínű, egyrészt mert társuralkodók között sehol sem szokott nagy egyetértés uralkodni, másrészt tudjuk, hogy Szvatopluk a németek szövetségével elűzte Rasztiszlávot, maga ült a morva fejedelmi székbe, sőt Rasztiszlávot ki is szolgáltatta a németeknek. Ebből joggal következtethetünk arra, hogy Rasztiszláv és Szvatopluk között kezdettől fogva feszült volt a viszony. Sőt, mivel Szvatopluk a németekre támaszkodott, valószínű, hogy a bizánci követség éle Szvatopluk ellen is irányulj. Ezek után alig van jelentősége annak, hogy a Metód-legenda szerint a követséget Rasztiszláv és Szvatopluk küldte (V. fej.), hiszen a Metód-legendát már csak Metód halála után valamelyik tanítványa írhatta, akinek erre vonatkozólag azonban önálló értesülése nem lehetett. Sőt a követségküldésben Szvatopluk részvételének feltüntetésében talán tendencia is van, a szláv istentisztelet ellenségét úgy feltüntetni, hogy neki is része van abban a munkában, ^melyet most meg akar akadályozni. Ha már a Metód-legenda írója sem vehető autentikusnak arra nézve, része volt-e Szvatopluknak Cirill és Metód meghívásában, még kevésbbé lehet mérvadó Adorján pápa Rasztiszláv, Szvatopluk és Kocel fejedelmekhez intézett bullájának az a szakasza, hogy mindhárman kértek volna Mihály császártól szláv papokat. Â bulla eredetiben nem maradt fenn, csupáu a Metódlegenda őrizte meg számunkra. A bulla valódiságáról egyébként igen nagy irodalom van, sokan még ma is hamisnak tekintik. De ha a bulla valódi is, semmi sem biztosít minket a felől, hogy ez a rész nem kései interpoláció-e. De bármint is áll a dolog, nyilvánvaló, hogy II. Adorján pápa ebben a kérdésben semmiesetre sem lehetett jobban értesülve, mint Metód maga, vagy akár Metód tanítványa is, aki pl. a Metód-legendában Kocelt nem említi. De nem is valószínű, hogy Kocel 861—2-ben tárgyalhatott volna Rasztiszlavval ilyen fontos közös akció ügyében, azzal a Rasztiszlávval, aki ellen harcolva apja, Pribyna 861-ben elesett a harcmezőn. Annak viszont, hogy a XII. századi Nesztor-krónika e kérdésről mit mond, nem lehet jelentősége, különben is látni, hogy a Metódlegenda adatait ismétli. Tehát ebben a pontban sincs okom véleményemet megváltoztatni, hogy t. i. Cirill és Metód Rasztiszláv uralkodása idején nem működhettek Nyitrán, amely Szvatopluk részfejedelemségének volt központja, hanem csakis valahol Morvaországban, Rasztiszláv szűkebb területén. Itt az érveim közül elesnek azonban azok, amelyeket a nyitrai templom német papjaival kapcsolatban Weingart után