Századok – 1944

Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241

'244 kring miklós predesztinálták a határsáv-sorsra. A magas hegységek dombokká ala­csonyodva itt simulnak bele a síkságba. A hegyek, dombok oldalait s a völgyek jórészét, legalább a X. századig oly sűrű erdők borítot­ták, hogy, ha nem is vált e vidék letelepülésre teljesen alkalmatlanná, mindenesetre a ritkábban lakott területek közé tartozott. A keletről nyugatra zúduló népek itt, a nyugat felé nyíló kapukon át vonultak fel s ez a határsáv volt visszavonulási területük is. A békés forga­lomnak az a két nagy útja pedig, amely Pannóniát észak felé a Duna mentén a felnémet fennsíkkal, délre pedig a Száva-és Dráva-völgyben, Stájerban a Mura mellett a felsőitáliai síksággal kötötte össze, éppen csak érintette a legdélibb és legészakibb pontján Burgenlandot. Az észak-déli irányú ú. n. borostyánkő-út is, amelynek az előbbieknél egészen a koraközépkorig jóval nagyobb jelentősége volt, az Alpesek nyúlványaitól erősen keletre tulaj donképen megkerülte területét s így torkollott az Adriához vezető útba. A német irodalomnak azt a megállapítását tehát, hogy Burgenland, ez az átmeneti zóna az Alpe­sek keleti szegélyén az energikus utak által körülhatárolva, „im toten Winkel" feküdt, nagyjából helyesnek kell mondanunk. * A kutatások, különösen a Karoling-kori német keletre vándor­lást és a magyar honfoglalást megelőző időkre vonatkozóing még nem jutottak annyira, hogy segítségükkel e teriilet legrégibb történetét alakító erőket világosan fel tudnók ismerni Abból a tényből, hogy az osztrák Burgenland 326 lakott helysége közül több, mint 200-ban lehe­tett lörlénclemelőtti telepeket kimutatni, még nem következik, hogy ez a vidék a fejlődést irányító erők szempontjából ne lett volna holt terület. Kétségtelen, hogy a római hódítás nyomán a földközitengeri városi kultúra életformái itt is feltűntek; a nélkül azonban, hogy a szűkebb értelemben vett Burgenland további életében mélyebb nyo­mokat hagytak volna. A városiasodás igazi központjai u. i. keleti határszegélyére estek. Kisebb légiótelepek a Bécsi Erdőtől, amely Noricumot Pannóniától elválasztotta, keletre húzódó síkságon sűrű' södtek, míg délebbre folyvást kevesbbedett számuk. A települések eloszlását a földrajzi adottságok magyarázzák. Éppen Burgenland legészakibb pontjain találkoztak a kelet-nyugati és észak-déli irányú utak s ez a találkozás a környező területek társadalmi, gazdasági energiáit és ezzel katonai jelentőségét lényegesen fokozta. Német rész­ről — a római kontinuitás kérdését vizsgálva —• felteszik, hogy a római városi életnek maradványait itt találták a Karoling-kori német telepesek. Ez a felfogás megfelel a nálunk Pleidell által képviselt folytonossági elméletnek. Tehát bizonyos fenntartásokkal kell vele szemben élnünk, hiszen azóta kiderültek e nézetnek gyönge pontjai. A Karoling-kori fejlődés római gyökerekhez való kapcsolódásának feltételezését még az a körülmény is megnehezíti, hogy maga a Karo­ling-kori német telepítés ténye is alaposabb bizonyításra vár. A római birodalom dunamedencei állásának összeomlását követő évszázadok folyamán vált igazán holt területté Burgenland. Biztos adat nincs arra, hogy a volt Pannóniát elárasztó, majd onnan tovább­vonuló germán népek itt megszálltak volna. Sejtéseknél nem egyebek

Next

/
Thumbnails
Contents