Századok – 1944

Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241

'242 kring miklós A német tudomány, mely igazában az elcsatolás politikai tényének megtörténte után fedezte fel ezt a vidéket, igyekezett vizsgálódásainak tárgyát pontosan körülhatárolni. A politikai Burgenland, az egykori osztrák tartomány — hogy úgy mondjuk — a tudomány Burgenlandjának csak magvát alkotja; az utóbbi a zárt német települési tömb szegély területek ént magában foglalja az Alpesek keleti nyúlványai és a magyar síkság s dombvidék között délen a Mura, északon a Duna, illetőleg valamivel feljebb a Kis-Kárpátok délkeleti lejtői által határolt, földrajzi értelemben vett, átmeneti tájat. Ez a terület a Trianon előtti Magyarország nyugati megyéinek többékevésbbé összefüggő, németlakta határsávjával azonos. Északon Pozsony felett Szentgyörgy és Bazin, Modor és Nagyszombat, keleten Szombathely és Győr jelzi a végső határpontokat.4 E városok közül mindössze Győrről ismerik el, hogy sohasem tartozott a zárt, német néptalajhoz. A terület körülhatárolása alapjául nem annyira tudományos felismerés, mint inkább politikai törekvések szolgáltak. A Lajtán túl tudományos alapon is egységnek igyekeznek feltüntetni mind a szűkebb, mind a tágabb értelemben vett Burgenlandot, mégpedig főkép smióta történettudományukban a népi szempontok különös hangsúlyt kaptak. Ettől kezdve a nyugatmagyarországi-burgenlandi németség mint a Grenzdeutschtum egyik jelen-4 H. Schwalmnak a szövegben közölt térképvázlatából, amely a Handwörterbuch des Grenz- und Auslanddeutschtums I. köt. 660. I.-on jelent meg, elég pontosan kitűnik, melyik az a terület, amelyet a német tudomány Burgenland címén vizsgál.