Századok – 1944

Tanulmányok - NEMESKÉRI JÁNOS: Ivád község – Ivády család 192

IVÁD KÖZSÉG IVÁD Y CSALÁD 211 Az „Ivády apa—Ivády anya" házasságokból született gvermekek száma az 1771—1780-as évtizedben még csak 1*21 %, miután teljesen Ivády-család ezidőben Ivádon még csak kettő ismeretes. 1780-tól kezdve az Ivády apa—Ivády anya házasságokból született gyermekek száma állandóan emelkedik és a maximumot 1871— 1880-ban éri el 49 28%, azaz ekkor már a születések fele közel erre a csoportra esik. Az . „Ivády apa—Idegen anya" házasságok csoportja különösebb érdekességet nem tüntet fel, csupán a házasságkötések csökkenő arányszámának megfelelő csökkenés jut kifejezésre a csökkenő születési arányszámokban. Rendkívül érdekes viszont az „Idegen apa—Ivády anya" csoportban a születések változása. A házassági statisztika ebben a csoportban a születési statisztikától igen eltérő arányszámokat tüntet fel. 1751—1800 közt e csoportban a házassági arányszám 24-00—45-45% közt mozog, ugyanakkor a születési arányszám 1-63%—8-28% közt változik csupán. 1801—1850 közt ez az arány tovább romlik, amennyiben a házassági arányszám 1591%—3125%, a születési arányszám viszont csak 1-50%—6'52%. 1850—1900-ig a helyzet lényegesen nem változik, majd némi javulás állapítható meg 1910—1940 közt. (Házasságkötési arányszám 15-38%—31 10%; a születési arányszám 8-80%—17'90%.) Az ismertetett adatok alapján kitűnik, hogy termékenységben első helyen az Ivády-Ivády-családok állanak, ezt követi az Ivády apa—Idegen anya csoportja, majd az idegenek csoportja és utolsó helyen áll az Idegen apa—Ivády anya csoportja. A feltételezhető ok a következő. Az Ivády-családban a nők az ivarérettséget későn érik el, 18—22 éves korban átlagban. (Ennek részletes csoportosítása a családantropológiai tanulmányomban következik.) Az Ivády-legény általában későn, 23—24 éves korban nősül és 20—21 éves leányt vesz el. Házasságuk kezdettől fogva termékeny. Ugyanakkor a többi szomszédos palóc községbeli legények 18—20 éves korban nősülnek és a feleségül vett Ivády-lány még csak 17—19 éves. Igen gyakori ez esetben, hogy a házasságok első évei meddők. Statisztikát dolgoztam ki a házasság első 10 évében született gyermekek számáról ugyancsak a családi származás figyelembevételével és abból az tünt ki, hogy a tiszta Ivády-házasságok első tíz évében a gyermekszám 3—4, addig az Idegen apa—Ivády anya-családokban az első 10 év átlag gyermek-száma 2. A beltenyészet megerősödését kétségtelenül az Ivády-családok erős termékenysége biztosította. Valószínűleg a későbbi nemi érés,, a földrajzi tényezőt, nemkülönben az erősebb fizikai munkát figyelembevéve, szintén kapcsolatos a beltenyészettel. Az előbb elmondottakat igazolja az a számítás, amit az egyes családok gyermekszámára nézve végeztem 1750—1940-ig. Ebből az tűnik ki, hogy különösen a mult század elején a legtöbb gyermek az Ivády-családokban volt. Az átlag 1801—1850 közt 6 1, 1851—1900 közt 6 5, 1901—1940 közt 3-50 gyermek családonként. Igen sok esetben akadt 8—10, sőt 11—13 gyermekes csa-Századok 1914. IV—VI. 14