Századok – 1944

Tanulmányok - NEMESKÉRI JÁNOS: Ivád község – Ivády család 192

208 NEMESKÉRI JÄNOS ben a legtöbb el-, illetve odaházasodás onnan történt, kezdve 1715-től (52-9%) a mai napig. Természetesen a pétervásáraiakkal való házasságkötés akkor volt a legnagyobb, amikor még az Ivádyak ott laktak. Az Ivádra települést követőleg az arányszám erősen leapadt, úgyhogy ma már a biológiai kapcsolat 19'5%-ra csökkent. Pétervásárán kívül különösen az 1700-as évek folyamán Istenmezejével és Kisfüzessel (1715—1750 : 11-74%) állottak erős érintkezésben az Ivádyak. Oka ennek az, hogy Pétervásáráról Istenmezeje és Kisfüzes megközelítése könnyű, ugyanakkor már Ivádról hosszadalmasabb, illetve nincs az útban (ma már csak 1-14%, 1-71% házasságkötés van onnan). Földrajzi tényezők szabják meg Erdőkövesddel az élénkebb kapcsolatot mind a mai napig, mely Pétervásárához és Ivádhoz egyaránt közelfekvő község. A B. zóna községei közül Mátranovák (3-48%, 2-28%) (hánya) és a C. zóna községei közül Homokterenye (5-87%, 1-71%) (bánya) említésre méltók. Az említett községekkel való intenzívebb biológiai kapcsolatok alapjait a földrajzi tényezők (országút) és a gazdasági tényezők szabják meg. A családantropológiai vizsgálatok szempontjából azért jelentős e kapcsolatok részletezése, mert az említett községek többségének népe palóc és így azok, lévén az Ivádyak nem palócok, egészen más fajtaelemeket és jellegegyüttesekel hoztak az Ivádyak közé. A család, illetve a község népének vitalitására vonatkozó adatok a születés és halálozás statisztikai összetételeiből olvashatók ki. Az adatok csoportosításában itt is a biogenealógiai szempontokat tartottam elsősorban szem előtt, azaz részletesen csak a beltenyészet szempontjából fontos adatokat ismertetem, az általános demográfiai adatokat csupán megemlítem. Ivád község népének születési és halálozási adatait összevetve, az 1708—1940. évek közt csupán két alkalommal találunk halálozási többletet, a többi esetben születési többlet van. Halálozási többlet van 1841—50 közt (—40) és 1871—1880 (—28) évtizedekben. Mindkét esetben kolerajárvány okozza a halálozási többletet. 1880-ban a természetes szaporodás negatívuma mellett a .tényleges szaporodás is negatív eredményű (—50, —15-8%) azaz többen elvándorolnak Ivádról. Különösen az lvády-család tagjai hagyják el Ivádot és Amerikába vándorolnak ki. 1890-től kezdve a természetes szaporodás lassú (8-7%, 9-3%, 8-8%, 9'8%), viszont a tényleges szaporodás erősebb ütemű, azaz állandó az idegenek letelepedése az Ivádyak rovására. Különösen az elmúlt világháborút követő időben észlelhető ez, amikor is 1930-ban Ivádon a természetes szaporodás 9 8% és a tényleges szaporodás 25-5%-ot tüntet fel. A születési ezrelék az 1708—1800. évek közt átlagban 28-4 ezrelék, csúcspontot ér el 1801—1850 közt a 36'5 ezrelékkel, majd attól kezdve állandó csökkenést mutat. A születési ezrelék 1901— 1940 közt 13-5 ezrelék, csökkenő tendenciájú. A két gyermek rendszere divatos. A születések csoportosítása családi származás