Századok – 1944

Tanulmányok - NEMESKÉRI JÁNOS: Ivád község – Ivády család 192

ivád község ivád y család 205 vérrokoiiok köztiek, de még az egri főszékesegyház fölmentéseit ismerve, gyakori a harmadfokú vérrokonnal vegyes másodfokú vérrokonok házasságkötése. . A most kötött Ivády-Ivády házasságok rokoni távolsága már a VI., VII. fokú rokonság körébe esnek. Rendkívül érdekes épp e rokonsági távolságnak figyelembevétele az egyes embertani jellegek öröklésénél. Mentől nagyobb a rokoni távolság, annál markánsabban jelennek meg, egyes idegen házasságból származó, Ivádyakra nem jellemző fajtajellegek összhang nélkül, ugyanis a fő típust meghatározó Ivády jellegek elmosódottan is, de megvannak. Ugyanazon hadon belüli házasságok, elsőfokú unokatestvérek között a Sulyok (2), László (1), Bialos (2), Esküdt .(1), Epró (1), Páldeák (1), Péter (1) hadaknál fordulnak elő. Az Ivády-családbelieknek idegennel való házassága (Iv.—Id. ; Id.—Iv.) rendszerint kapcsolatos az idegenbe való elszármazással, illetve idegeneknek Ivádra való beszármazásával. Antropológiai és különösképen öröklésbiológiai szempontból e körülmény rendkívül jelentős, miért is az anyakönyvi adatok, valamint a családantropológiai vizsgálat alkalmával szerzett szóbeli közlések alapján összeállítottam mindazon falvak jegyzékét, amelyek Ivád biológiai körzetéhez tartoznak. Biológiai körzet, vagy élettér alatt értem azt a területet, ahonnan részint a beházasodások történnek, illetve ahová az lvády-család "tagjai házasságkötés, elvándorlás folytán elszármaznak. Ivád község és egyben az lvády-család biológiai körzete 21 községet foglal magában, átlagos 20—25 km legnagyobb távolsággal. A biológiai körzetet az egyes községek távolsága szerint 3 zónára osztottam, amelyek 5—6 km távolságnak felelnek