Századok – 1944

Tanulmányok - NEMESKÉRI JÁNOS: Ivád község – Ivády család 192

I VÁD KÖZSÉG I VÁD Y CSALÁD 203 tényező is jelentős (III. táblázat), mert így még jobban emelkedett az összeházasodások száma. * Az Ivády-nemzetség életében fordulópont Л jelent az a már említett tény, hogy egyes Ivády-családok 1734-ben Ivádra települnek át. Az ezt követő biogenealógiailag fontos eseményeket a rk. anyakönyvekből ki jegyzett (1715—1942) népmozgalmi adatok összesítésében vizsgálhatjuk. A fokozatosan kialakuló beltenyészet szempontjából mindenekelőtt is a házasság adatai fontosak. Az anyakönyvekből ki jegyzeit házassági adatokat feldolgozva, 10 évenkint összesítve, táblázatba foglaltam össze éspedig olyképen, hogy a házasulandó felek családi származása szerint állítottam fel négy kategóriát. (I. Ivády-családból való a vőlegény és a menyasszony; II. Ivády-családból való a vőlegény, idegen családból a menyasszony; III. idegen családból való a vőlegény és Ivádv-családból a menyasszony; IV. idegen családból való a vőlegény és a menyasszony.) A házasságkötések ilyen összesítésében teljesen pontosan nyomon követhető a mai napig az összeházasodások mértéke. 1115—20 közt Ivádon, illetve akkor még „Ivágy pusztán" idegenek laktak, tehát a megkötött 2 házasság (100%) is idegenek közt jött létre. Az Ivádyak átköltözését követve 1721—40 közt már van „Ivády-Idegen" (II.) és ,,Idegen-Ivády" (III.) között kötött házasság is. 1759-ből ismeretes az első oly házasságkötés, amikor a vőlegény és menyasszony egyaránt az Ivády-családhoz tartozott (Ivády György feleségül vette Ivády Rosaliát). Az 1759—1842 évek közt kötött minden Ivády-Ivády-házasságban a szülők valamelyike még idegen. 1843-ból ismeretes viszont az első oly rokonházasság az Ivádvak közt, amikor a házasulandók (Ivády Birka Ferenc — Ivády László Zsuzsanna) mindkét szülője Ivádycsaládból való. 1841—1850 közt az Ivády-családbelieknek egymással kötött házassága már a megkötött házasságok 30'43%-át éri el. Az Ivádyak összeházasodása ezután fokozatosan emelkedő irányzatot mutat, majd 1920—1930-ban éri el legmagasabb arányszámát, amikor is a megkötött házasságoknak közel a fele (45-45%) az Ivády-családbeliekhez tartozik. Az Ivádv-Ivády házasságkötéseknek emelkedésével párhuzamosan az „Idegenek" közti házasságok száma csökkenő arányszámokban jut kifejezésre. Mélypontot az 1891—1900. évtized mutat fel, amikor is a megkötött házasságok közül mindössze 7-69% tartozik az „Idegenek" csoportjába. Az „Ivády-Idegen" és az „Idegen-Ivády" házasságkötések közül az előbb említett csoportban az arányszám alacsony, csekély ingadozása van, azaz Ivády legény nem szívesen vesz el idegen családból való leányt, ugyanakkor az idegen családból származó legények szívesen vesznek el Ivády leányt; 1851—1900 közt a házasságkötések 31—45-00%-os arányszámokkal ebben a csoportban eredményeznek csúcspontot. Ivádyak elbeszélése és a genealógiai táblázat tanúsága szerint a Bialos, Sulyok, Pál-