Századok – 1944
Tanulmányok - MAKKAI LÁSZLÓ: Honfoglaló magyar nemzetségek Erdélyben 163
168 MAKKAI LÁSZLÓ létező és Pouustheleke, Leurenchzygethe, Vaama, Mikusteleke, Kethurpaag, Wrkunteleke, Ficachteleke, Tybateleke, Berketeleke, Palata, Rigolheleke és Borozlouu eltűnt falukat. Nem állapítható meg pontosan, hogy a fentiekkel együtt említett Machkas birtok a három kolozsmegyei Macskás falu közül melyikkel azonos. Lőrincé volt eredetileg (Réce) keresztúr is, ezt azonban fiai sógoruknak engedték át. Későbbi forrás szerint Lőrinc fia, István birtokolta Kendermezőt, Galponyát és Kettősmezőt is. Ennek az Istvánnak birtokai, l'iága kihaltával, leányának Brassai Simon szász gerébbei kötött házasságából származó utódaira szállottak, akik a később jelentős szerepet játszó Sombori családot alapították. Mihály fiai viszont a szintén nevezetes Köblösi Teke, Esküllei Botos és Keresztúri Ördög családoknak ősei. Birtokainak sajátos megoszlása (Aszó, Hosszúmező, Csobánka, Páncélcseh a Kisszamos balpartján, Cente a Mezőség széléri) miatt azt kell hinnünk, hogy a felvidéki eredetű Aba nemzetség Cente ága a Zsombor nemzetség birtokaiból részesült valamilyen módon a XIII. század folyamán vagy még azelőtt. A Téténytől származó Zsombor nemzetség tehát részben az Almás és a Borsa, részben pedig a Mélyes völgyét szállotta meg. Mindkét birtokcsoport ősinek látszik; a nyugatinak honfoglaláskori eredetét az Esküllőhöz fűződő hagyomány (P. mester szerint ezen a helyen tett volna Téténynek hűségesküt Gyalu vezér elárvult népe)15 teszi valószínűvé, a keleti viszont az előbbivel legalább egyidejűnek vehető, mert éppen ezt birtokolta közösen a nemzetség két ismert ága. Az Agmánd nemzetség mindkét ismert ágával kapcsolatban előfordul az Agmánd (Ogmand) nemzetségnév. Felmerült egy teljesebb, kettős nemzetségnévnek (Farkas-Agmánd) a lehetősége is, azonban az ezt használó, egyébként is Erdélyen kívül élő családnak az erdélyi Agmándokkal való rokonsága nem mutatható ki,16 ezidőszerint tehát helyesebb, ha a Gyula-Zsombor nemzetségnél megfigyelt hasonló körülményhez igazodva, továbbra is az egyszerű nevet alkalmazzuk. ' Karácsonyi1 7 nem ismeri a Lőrinc fia Pétertől származó Péterházi ágat, bár ez az idézett adatok alapján minden nehézség nélkül a családfára illeszthető. Bizonyításra szorul azonban a Márton fia János comes ágának, a Móriciaknak leszármazása, mely szintén elkerülte Karácsonyi figyelmét. A Móriciaknak az Agmánd nemzetségbe való bekapcsolása attól függ, hogy bizonyítható-e Kodori Agmánd nb. Márton fia Jánosnak Mórici Márton fia Jánossal való azonossága. Időbelileg nehézség nem áll fenn, mert 15 ... in loco illo, qui dicitur Esculeu, fidem cum iuramento firmaverunt. Szentpétery,, Scriptores L 68. 19 1344-ben Érszentkirályon birtokos Farkasogmand nb. János. Jakubovich Emil: Az Agmánd nemzetség teljesebb neve és egy ismeretlen ága (Turul, 1914.) 43. 17 A magyar nemzetségek stb. I. 77.
