Századok – 1944

Ismertetések - Pall; Josif Petru: Originea catolicilor din Moldova şi franciscanii; păstorii lor de veacuri. Ism.: I. Tóth Zoltán 104

NÉPISÉG- ÉS NEMZETISÉGTÖRTÉNET 10 r san nagy szerepet tulajdonít. Ez sikerült is, csakhogy a források egyoldalú és teljesen önkényes interpretálásával. Ilyen és hasonló egyoldalúságok jnindenesetre sokat levonnak a pazarkiállítású kötet belső tartalmából. TM HADROVICS LÁSZLÓ. MAKKAI LÁSZLÓ: AZ ERDÉLYI ROMÁNOK A KÖZÉPKORI MAGYAR OKLEVELEKBEN. Kolozsvár 1943, Minerva ny. 31 1. 8°. — (Erdélyi Tudományos Füzetek 157.) Moga János román történész cikket írt a Leipziger Vierteljahrschrift 1942-i évfolyamába s ebben erősen támadja a Documenta históriám Valachorum in Hungaria illustrantia című magyar forráskiadvány bevezetőjeként megjelent értekezéseket, sőt magát a publikációt is hiányosnak találja. M. válaszából mindenekelőtt kiderül, hogy a kritikus maga az, akinek figyelmét egy-egy oklevél újabb, helyesebb kiadása elkerüli, aki eredeti oklevelek helyes olvasatában minden alap nélkül kételkedik, a francia szöveget félreérti vagy félremagyarázza és aki bizonyos dolgokban sajnálatraméltó tájékozatlanságot árul el. A Docurrter.tában viszont minden olyan oklevél szerepel, mely 1400 előtt Magyarországon. élt románokra vonatkoztatható. Nem nehéz megcáfolni Moga egyéb érveit sem, hiszen az erdélyi román kontinuitás bizonyítására, Erdély honfoglaláskori magyar megszállása és a későbbi román bevándorlás cáfolatára sorakoztatja fel őket. A XIII—XV. századi nagy erdélyi román népgyarapodást _pl. pusztán belső vándorlással szeretné magyarázni. Kétségtelen, hogy az ilyen közlemények magyar részről nem maradhatnak válasz nélkül. M. valóban ügyesen foglalja össze álláspontunkat, megrajzolja dióhéjban az egész középkori erdélyi román telepü'és menetét s termékeny új szempontokat vei fel. (Kapcsolatot keres pl. a magyar királyság XIII. századi nemzetiségtömörítö politikája és a román bevándorlás között, új adatokat közöl a román életformára gyakorolt magyar hatásról vagy a szláv-román együttélésről.) Az egész értekezésnek mégis, úgy hisszük, elsősorban inkább a külföldi közvéleménybe/ kellene utat találnia. MAKSAY FERENC. PAL, IOSIF PETRU: ORIGINEA CATOLICILOR DIN MOLDOVA $1 FRANCISCANII, PÄSTORII LOR DE VEACURI. Säbäoani-Roman 1942, Tip. „Seraficä", 262 1. 8°. Tekintélyes méretei és ígéretes címe ellenére semmi tudományos értéke sincsen a román konventuális ferencesek főnöke könyvének, amelyben azt a képtelen tételt igyeksz:

k bebizonyítani, hogy a moldvai magyarok, illetve nála katolikusok, részben a régi Dáciából ottmaradt rón án katolikusok maradványai, részben pedig az Erdélyből bevándorolt és Moldvában nyelvileg elmagvarosodott (!) románok utódai vo'nának. A csángó származású szerző a neofiták túlbuzgalmával próbálja románra átfesteni a történeti moldvai magyarságot. Színvonaltalan munkáját rosszhiszeműség is rontja, hiszen ő csak tudhatja, hogy a csángók nyelve nem ,.egy magvar zsargon amelyet az igazi magyarok jórészt nem értenek meg" (12.). A vonatkozó magyar irodalom termékei köziii nem egyet idéz, de egyetlenegyet sem használ. Liikő Gábor és Mikecs László fontos munkáiról nincs tudomása, arról azonban igen, hogy a magyarok terjeszkedési vágyból foglalkoznak a moldvai katolikusokkal és hogy határaikat egészen a Dnyeszter'g akarják kitolni. P. könyvét azoknak ajánlja, ..akik románul éreznek" és megállapítja, hogy a moldvai katolikusok „tősgyökeres románok". A székelyföldi „elszékelyesített románok" után az elvakult nacionalizmus megszülte immár az „elcsángósított románokat" is. 1. TÓTH ZOLTÁN.