Századok – 1943

Tanulmányok - BOTÁR IMRE: Szolnok agrártörténete a XIX. században 78

SZOLNOK AGRARTÖRTÉNETE A XIX. SZÁZADBAN 83 egyötöde házatlan. Már 1828-ban majdnem kétszerannyi a zsellér, mint a telkes gazda. A házatlan zsellérek számát 1860-ban nem tudjuk megállapítani. Az 1864-i ínség alkalmával a városi tanács felterjeszti a helytartótanácshoz a kölcsönt kérő házas zsellérek névsorát s itt 1475 családfő van felsorolva,1 tehát a házzal rendelkező zsellérek száma két és félszerese már a telkesgazdáknak. De még ezen kívül voltak a házzal nem rendelkező napszámosok. A szolnoki zsellérek jóré^ze már a XVIII. században is a kincstári sóüzemben és szálfaüzemben nyert foglalkozást. 1771-ben 1828-ban 1860-ban2 Egésztelkes gazda .. 65} 32j 17j Féltelkes 82Г 131 _01

156f _ Negyedtelkes 234(á8

1

349(5Z

1

330Í5

4

' Nyolcadtelkes — ) 9) 44) Házas zsellér 121

li^o 601

laiß 1007

( Subinquilinus 28J14

y

315j91

b

?/ Okolicsányi árvaszéki ülnök, aki megbízást kapott az 1864-i éhínség felderítésére, azt jelenti a helytartótanácsnak, hogy a házas zsellérek száma 1097 s ezenkívül van még a városban 823 teljesen birtoktalan család, 3056 lélek, ezek a régen subinquilinus névvel jelölt háznélküli zsellérek.3 Ha egy család lélekszámát csak 4-nek vesszük fel, ez az 1900 zsellércsalád 7600 főre rúg. Szolnoknak az 1857-i népszámlálás szerint körülbelül 14.000 lakosa volt, tehát a lakosságnak több mint a fele zsellérekből állt. A városi tanács földbirtokpolitikájáról a városi jegyzőkönyvek tesznek tanúbizonyságot. Minden egyes gazda eljárását számontartották, s lia nem megfelelően kezelte földjét, megintették, vagy éppen el is vették földjét.4 Meg-1 Helytartótan. lt. Beadványok. 9395/1864. sz. 2 Az 1771.-i adatok: O. L. Helytartótan. lt. Szolnok úrbéri tabellája. —- Az 1828.-i adatok az idézett országos összéírásban. — Az 1860.-i adatok: Szolnoki törvényszék irattára. Szolnok tagosított telekkönyve. 8 Helytartótan. lt. Beadv. 19.706/1864. 1 Szolnok jkve 1827 (191. sz., 160. 1.): „Bózsó Aritalné minden jószágát eladogatván, a földjét más által felibe dolgoztatja. Senkinek az ilyen földművelés módja, moly által minden utána járó szolgálatok és terhelések elmeilöztetnek, idáig meg nem engedtetett." Felszólítják tehát, hogy maga tartson igavonó jószágot. —- Uo. 1817 (122. sz. 71. 1.): „Lévay Mihálynak már régóta nem lévén vonó jószága, % se

s

" sio földje Farkas Jánosnak átaladatott." — Uo. 1812 (2936. sz. 684.1.): „Török Györgynek % sessio földje -—- minthogy már 4 esztendő óta a szükséges jószágokat nem tartja — Fodor Györgynek adatott." 7*