Századok – 1943

Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41

A POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA 77' kommission kivételesen a hazai eljárásjogi gyakorlat elfo­gadását ajánlotta. II. József a javított Ordóhoz fűzött kiegészítéseket, változtatásokat és magyarázatokat igen alaposan, heteken keresztül tanulmányozta. Régi munkaüteméből semmit sem engedett és a joganyag egy-egy nagyobb részének jóvá­hagyása után haladéktalanul utasította a hétszemélyes táblát a szövegmódosítási munkálatok végrehajtására.1 Egyéb­ként Zinzendorf iránti különös bizalma abban nyilvánult meg, hogy az államtanács javaslataival szemben itt-ott a Kompilations-Hofkommission véleményét fogadta el és azok alapján hozta meg végleges döntését. Az a téves államszemlélet, mely a hagyományok teljes lerombolásával tudta csak elképzelni a nemzetre rákény­szerített új jogszolgáltatást, kérészéitűnek bizonyult. II. József hirtelen halála után ugyanis a kancelláriának első dolga volt, hogy a Dőry- és Niczky- bizottságok munkálatai­nak és ez utóbbiak közt a kúriai döntvényeket magában­foglaló Planum Tabulárénak folytatólagos tárgyalását hozza javaslatba. Az 1791 : LXVII. tc. felhatalmazása alapján valóban megkezdődtek az országgyűlés jogi bizottságának tárgyalásai, amelyek a bírósági szervezet egyes kérdéseire, a magánjogra, a polgári peres eljárásra és a büntetőjogra terjedtek ki: tehát kerek száz esztendőnek kellett eltelnie a török hódoltság alól való felszabadulásunk után, míg végre a hazai talajból fakadt jogelvekre és gyakorlatra támasz­kodó reformtervezetek elkészülhettek. Azok az eljárásjogi javaslatok, melyeket Révay Pál báró. a kir. tábla bírája és' Majláth György, személynöki ítélőmester dolgoztak ki, nemcsak a régi és új törvényeket, hanem a kúriai döntvé­nyekben lefektetett gyakorlatot is felölelték, tehát a jog­fejlődést is figyelemre méltató, biztos alapot nyújtották a XIX. században folytatott kodifikációs munkálatokhoz. Ezekben valósult meg végre a reformmunkálatok során oly gyakran elhangzott elvi megállapítás, hogy a rendezett jog­szolgáltatásnak a hagyományokra támaszkodó gyökeres kodi­fikáció a nélkülözhetetlen előfeltétele, amit sem a koronának, sem a törvényhozásnak nem volna szabad figyelmen kívül hagynia, mert az igazságügy — Koller személynök szavai szerint — ,,az államélet igazi lelke és a koronának legdrágább kincse, melynek fénye erősen elhalványul, ha az eljárásjog nem az alkotmányos rendnek megbízható eszköze". Jánossy Dénes. 1 Ld. 8754, 8758/1789. Kanc. lt.

Next

/
Thumbnails
Contents