Századok – 1943
Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41
A POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA 65' látszik tehát e döntvényeket összhangba hozni a törvényekkel vagy pedig azokat érvénytelennek kell nyilvánítani. A Dőry-bizottságnak ezzel igen értékes nyersanyag jutott rendelkezésére, amelyet most már csak a kúriai döntvények összegyűjtésével kellett kiegészítenie. A bizottság ugyan erre nézve is végzett bizonyos előmunkálatot, de ez csak egy erősen megrostált döntvénysorozat összeállításából állott.1 A királynő tehát újabb rendeletet küldött Albert herceghez, melyben ezen munkálatok módszeres elvégzésére Niczky Kristóf elnöklete alatt Vörös Antal országbírói és Kelcz József személynöki ítélő mestert2 jelölte ki. Niczkyt széleskörű elméleti és gyakorlati ismeretei különösen alkalmassá tették a munkálatok irányítására. Ennek köszönhető, hogy a Planum Tabulare nyolc hónap alatt elkészülvén, a királynő elé kerülhetett.3 A bizottság a döntvényeket két csoportba osztotta. Az elsőbe azokat sorozta, amelyek az eljárásra vonatkozó általános jogelvek magyarázatára szolgálnak, a másodikban pedig feldolgozta azokat a felsőbírósági határozatokat, amelyek a törvényekben meghatározott egyes perekben követendő eljárásra vonatkoznak, külön-külön osztályozván a pereket aszerint, amint azok a különböző bírói fórumok elé tartoznak. E munkálatokból kiderül, hogy a királyi kúria vitás esetekben a lehetőséghez képest Werbőczire támaszkodott és a Hármaskönyvben foglalt jogelveket igyekezett korszerűen továbbfejleszteni. A Tripartitum tehát a XVIII. században is alapvető forrása maradt a hazai jogszolgáltatásnak, amelynek elemei évszázados jogelvekre támaszkodtak. A munkálatot végül a bizottság az egymásnak ellenmondó, továbbá a két tábla közt a jog- és ténykérdésben felmerült ellenvéleményekkel egészítette ki. amennyiben ez utóbbi kérdésben megegyezés jött létre a két tábla közt. A jogkérdésben megnyilvánuló ellentétek különösen a szavatosság, az oppositio és repulsio, a gyökeres jog. a quartalitium, az osztály és örökösödés, a szerződések és világos adóssági perekben merültek fel és ezzel nagyban hozzájárul-1 Series praejudieiorum curialium, sive constans Curiae Regiae in judieando usus, in sequentibus punctis per deputationem in materia iuridica benigne ordinatam anno 1768 in libera regiaque eivitate Pestiensi considentem collect/us. Cum observationibus Curiae Regiae. Lad. МММ. Fase. 8. nr. 57. с. Uo. 2 Normalia Tabui. Reg. nr. 78. 1768. Kúriai lt. 3 Az első ülést 1769 február 24-én tartották a kir. kúrián, a kész munkálatot pedig (Planum seu Deeisiones Curiales) a kir. kúria 1769 okt. 21-én terjesztette Albert herceg elé. Lásd a nyomtatott II. kiadás bevezetését. (Pozsony 1817.) Századok 1943, I—III. 5
