Századok – 1943
Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41
62 JÁN08SY DÉNES határozásával. A jogi bizottság javaslatai általában jogszűkítő jellegűek voltak, mert arra irányultak, hogy a háború után elharapódzott erőszakosságokat fékezzék meg és az általánosan elterjedt pereskedési hajlamot szorít ák észszerű határok közé. Az alsótábla ezúttal is a hagyományos álláspontra helyezkedett és hallani sem akart a megszorító rendelkezéseknek törvénybeiktatásáról. A javaslatok tehát ismét az akták közt sikkadtak el, a szétoszló rendek pedig a jól végzett reformmunka tudata helyett csak a királynő szemrehányásaira való visszaemlékezést, továbbá a sok névtelen röpirat emlékét vihették magukkal, többek közt az elüldözött Justitiáról készült pasquillust is, mely a törvénykezés terén beállott gyászos pangás felett gúnyolódott.1 Ellentétben a reformok kodifikálásában beállott hosszú szünettel, a jogi irodalom számos figyelemreméltó alkotással dicsekedhetett. Valósággal úttörő munka volt Szegedi János Tyrociniuma,2 aki művének szerkezeti beosztásában még a Tripartitumhoz ragaszkodván, egységesen dolgozta fel az anyagi jogot és az eljárást; egyúttal pedig értékesíteni igyekezett a systematica commissio munkálatainak egyes részeit, a törvényeket 1729-ig, sőt a kúria ítéleteiben megnyilvánuló joggyakorlatot is. Huszty Jurisprudentiája3 a törvényhozási anyag feldolgozását már az 1751-i országgyűlésig végezte el és bőséges styláriumának összeállításánál tekintettel volt a jogszolgáltatás gyakorlati szükségleteire. Egyébként a Tripartitum mellett Kitonichnak már több mint százesztendős munkája4 szolgált az alsófokú bíráskodás céljaira továbbra is vezérfonalul. Minthogy azonban Kitonichnak számos perjogi meghatározása a jogfejlődés folytán elavult és a peres eljárás során kialakult abusus mind nagyobb méretet öltött, Brunsvik Antal nádori ítélcmester vállalkozott arra, hogy a polgári peres eljárás kézikönyvét megírja. Brunsvik mint gyakorlati jogász korán felismerte a kúriai döntvényeknek a tételes jogszolgáltatásban való hézagpótló jelentőségét és ezért eljárásjogi kézikönyvét azokkal a döntvényekkel is kiegészítette, amelyek a királyi kúriának 1723-ban történt 1 „Justitia eonquoritur ..." Diarium diaetae 1751. Kanc. lt. 2 Tripartitum Juris Hungarici Tyrocinium iuxta ordinem titulorum oporis Tripartiti, sacris canonibus accommodatum (Tyrnaviae 1735). 3 Jurisprudentia practica seu commentarius novus in ius Hungaricum compositus (Agriae 1768). 4 Directio methodica procossus iudiei-arii iuris consuetudinarii inclyti Regni Hungáriáé (Tyrnaviae 1619).
