Századok – 1943

Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41

Д POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA 46 Ha e bizottság munkálatainak, az ú. n. bécsi tervezetnek1

perjogi jelentőségét vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy az a korábbi főrendi javaslattal összehasonlítva elvi szempontból újat alig, a részletkérdésekben azonban igen sok korszerű reformgondolatot tartalmazott. E tervezetben foglalt javaslatok közül a kerületi dicasteriumok behozatalával kapcsolatban különösen jelentős a fellebbezés perorvoslatának intézményes kiépítése és a hatáskör és illetékesség szabályozása érdekében a perek lajstromának elkészítése. A bécsi bizottság egyébként a jogszolgáltatás egész hálózatát megtárgyalta é? számos olyan gyakorlati elgondolása volt, mely az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását mozdíthatta volna elő. Midőn a commissio iuridica reformellenes tagjai e tervezetről értesültek, a tárgyi és személyi érvek egész légióját sorakoztatták fel az új dicasterium gondolatával szemben. A legsúlyosabb tárgyi érv volt, hogy a fórumok szaporítása nem vezethet az eljárás gyorsítására. A legerősebb személyi érv pedig a kellőleg kiképzett bírák hiányára támaszkodott. Köztudomású tény — így szól az egyik ellenirat —, hogy az orvosok csak akkor tudnak valamit, ha legalább is három temetőt már megtöltöttek sírhalmokkal. így járnak majd el a kerületi dicasteriumok bírái is, akik a rossz ítéletek százaival teszik tönkre a pereskedőket, minek folytán a fellebbezéseknek olyan tömege nehezedik lassanként a királyi táblára, amilyenre még nem volt példa jogszolgáltatásunk történetében.2 Bár a sok ellenérv a bizottság aulikus érzelmű tagjait erősen megingatta, még sem mertek Illésházy kancellár hozzájárulása nélkül ellenvéleményt nyilvánítani. ,,Hogy valami galibába ne essék az ember a többiekkel együtt — írja Prileszky ügyvéd a kancellárnak —, ha merészlem búsítani Exellenciádat, kérem alássan, méltóztassék vélekedését deklarálni, hogy lehet-e szólani contra dicasteria..."3 Csak a kancellár megnyugtató üzenete után bátorkodott fel a bizottság egy alternatív javaslat elkészítésére, mely a 1 Systema iuridicum, Normám et modum processuum judiciariorum in Regno Hungáriáé observandorum continens. Viennae Austriae, die 19. Mensis Februarii, anni currentis 1718. In revisione assumptum ac successive elaboratum. Arch. Regnicol. Fasc. A. Lad. Qu. nr. 2. О. L. г „Considerata Suae Mattis Ssmae pietate . . ." Aláírás nélkül. Fasc. Qu. Lad. Qu. Ad nr. 25. Uo. 8 Prileszky ügyvéd levele Illésházy kancellárhoz. Pozsony, 1718 jún. 26. Acta Particularia, nr. 29. Kane. lt.