Századok – 1943

Ismertetések - Bucsay Mihály: Szemián Mihály tanulmányútja 1770–1774-ben. Ism.: Csapodi Csaba 508

4Sfi ISMERTETÉSEK nem volt. M.-nak nagy érdeme, hogy Hadik életének szentelt nagy munkássága keretében ezt a valóban páratlan ügyességű hadműveletet teljes anyagismerettel feldolgozta és élvezhető előadásban, nagy - pontossággal kidolgozott vázlatok kíséretében tárta elénk. Az egész hadjárat lefolyását, előzményeit, az akkori hadseregek harci szellemét, vezetésük módját, a harcászat irányelveit is megismerjük tanulmányából, amely nemcsak hadtörténetírásunk számára derített fel eddig lényegében feltáratlan anyagot, hanem az általános történet keretében is tájékoztatást nyújt az akkori katonapolitikai viszonyokról. KOMORÓCZY GYÖROY (Kassa). BUCSAY MIHÁLY: SZEMIAN MIHÁLY TANULMÁNYÚTJA 1770—74-BEN Hallóban, Jénában és más hét német egyetemen. Budapest 1942, Bálás, 52 1. 8°, — (A középdunai protestantizmus könyvtára. A. 3.) Szemiánnak, a tót származású magyarországi evangélikus lelkésznek útikönyve az ortodoxia, pietizmus ós racionalizmus egymással küzdő "és mégis a gyakorlatban sokszorosan egybefonódó világába vezet, a XVIII. századi Németország egyetemeinek életébe, ahová olyan szenvedélyes tudás- és művelődésvággyal özönlöttek a magyarországi protestáns diákok. Ez az útikönyv tulajdonképen nem más, mint emléksorok gyűjteménye professzoroktól, diákoktól, sokszor egészen egyszerű emberektől. Jelentőségét nem is annyira a beleírt sorok tartalma adja, mint inkább a személyek, helyek és dátumok sorozata, amelyeknek összevetése lehetővé. tette a szerzőnek, hogy lépésről-lépésre nyomon követhesse Szemián németországi tanulmányútját. Igaz ugyan, hogy ez utak mögött, mikor Szemían néha három nap alatt a professzorok egész sorától szerez bejegyzéseket, sokszor nemcsak komoly tanulmányokat kereshetünk, hanem érdeklődő utazgatást, autogrammgyüjtő szenvedélyt, vagy éppen — mint a szerző is megjegyzi —- a későbbi elhelyezkedés szempontjából súlyos nevek halmozását is, amelyekre hivatkozni lehet maid Magyarországon. B. rendkívül alapos, gondos munkát végzett, kinyomozva a. beírok személyét, szellemi hovatartozását és ezen az alapon a hatást, amelyet Szemiánra gyakoroltak. Jellemző megállapítása, hogy ezekben a legtöbbnyire német és tót származású magyarországi diákokban még a XVIII. sz. vége felé is mennyire csak a közös magyar hazaélmény van, távol minden saját nemzeti öntudattól. (A magyarországi tanulóktól származó beírások legnagyobb része latin nyelvű, összesen 9 német és.3 magyar nyelvű, tót nyelvű egy sincs. Viszont bennük a hazához való ragaszkodás hangsúlyozott kiemelésével találkozunk.) B. értekezése értékes új darabja az ő szerkesztésében megjelenő „Középdunai protestantizmus könyvtárának". A könyvtár eddig megjelent kötetei a szerkesztő szervező erejéről tanúskodnak, de az egész, külön alsorozatokkal, kötetekkel, füzetekkel, kissé túlméretezettnek látszik hazai viszonyaink közt; az ilyen túlszervezett sorozatok ritkán szoktak fönnmaradni a rendelkezésre álló anyagi és munkaerő hiányában. Ebben a sorozatban is az eddig megjelent nyolc kötet felét maga a szerkesztő írta. Mindenesetre kívánatos lenne, hogy a sorozat tovább bővüljön, mert a speciális protestáns egyháztörténeti célzaton túl értékes gyarapodását jelenti a magyar szellemi élet múltját és a külföldi kulturális kapcsolatok történetét illető kutatásoknak. CSAPODI CSABA.