Századok – 1943

Ismertetések - Jencs Árpád 453

ISMERTETÉSEK 471< gyává ,,A személyes királyság kora" című figyelemreméltó tanulmányában. A Hajnik Imre és iskolája által követett felosztásról megállapítja, hogy az annak alapjául szolgáló rendszer különböző szempontokat alkalmaz az egyes korokon keresztül. Ez az ingadozás különösen a királyság első korszakának elnevezésénél ad okot jogos bírálatra. A szerző a Mályusz Elemér által ajánlott „karizmatikus királyság" kormegjelölés helyett a „személyes királyság" elnevezést tartja alkalmasabbnak az 1000—1222 közti időszaknak alkotmánytörténeti szempontból való megjelölésére és a főhatalom gyakorlásának az árpádházi királyok korában való részletes jellemzéséből meríti az érveket javaslatának indokolására. Degré Alajos széleskörű irodalmi ismeretek alapján kutatja ,,A szomszédok öröklése és a szomszédi elővásárlási jog kialakulása" eímű tanulmányában a szomszédok ilyenirányú jogainak szerkezeti elemeit és a ius regiummal párhuzamos fejlődését. Megfigyeléseit mind a szűkebb értelemben vett Magyarországra, mind a Székelyföldre kiterjeszti. A szomszédi öröklési rend — mely a nemzetségi közösségben gyökerezett •— csak rövidéletű volt, mert ellene már Szent István idejében érvényesült a királyi jog. A szomszédjogon való beavatkozás jogalapja viszont — az oklevelek tanúsága szerint — nem annyira a rokoni viszony analógiájára, mint inkább a gazdálkodási közösség elvére támaszkodott. A szomszédi elővásárlási jog mint népszokás ma is él az ország különböző részein. Eckhart Ferenc „Formuláskönyv Werbőczy István hivatali működése köréből" című tanulmányában egy — az esztergomi káptalan könyvtárában feltalált — formulagyüjteménnyel foglalkozik és a formulák elemzésével szép példáját nyújt ja, az eredményes induktívkutatásnak. Megállapítja, hogy a formulák nagyobbik része Szentgyörgyi Péter országbíró és erdélyi vajda kancelláriájából, a kisebbik pedig Zápolyai János erdélyi vajda udvarából származik. Miután Werbőczy Szentgyörgyinek ítélőmestere volt, majd később Zápolyai János mellett is szolgált, módjában állott mindkettőnek kancelláriájából formulának használható okleveleket leíratni. Azonban Werbőczy személyével szorosabban összefüggő oklevelek is vannak a gyűjteményben, amelyek eddig ismeretlen adalékokat szolgáltatnak a kiváló jogtudós és családja életviszonyainak megismeréséhez. Hadik Béla „Vérbulcsu" című tanulmányában Bulcsu nevének Vér-jelzővel való bővülését magyarázza meg a krónikák adatai és az újabb történeti és nyelvészeti irodalom alapján. A Gesta Pontificum Cameracensium alapján ismerteti Bulcsu azon elhatározását, hogy vérbosszút áll a Cambrai ostroma alkalmával fejlevágással meggyalázott vérrokonáért. Ez azonban neki sem Cambrainál, sem pedig a gyászos kimenetelű augsburgi ütközetben nem sikerült. A Kézai által Bulcsu vérbosszújáról megőrzött hagyományt tehát a Gesta fenti adatával látja megerősíthetőnek, nem pedig Kézainak azzal az állításával, mintha Bulcsu ősének Krimhilda ir.ondaszerű csatájában - tehát ötszáz évvel a saját kora előtt — történt megoletéséért kívánt volna bosszút állni. Jenes Ár-pád „Rózsa Sándor első bűnügye" című tanulmányában az eredeti periratok ismertetésével igazolja, hogy a romantika dicsfényével övezett bandavezér a közönséges bűncselekmények egész sorozatával kezdte meg haramia pályafutását. Csak a szabadságharc leverése után az osztrák elnyomás ellen küzdő közvélemény magasztosította fel őt valódi szabadsághőssé, bár az Alföldet még hosszú ideig rettegésben tartotta, míg azután Ráday véget nem Vetett elviselhetetlen garázdálkodásának.