Századok – 1943
Tanulmányok - GUOTH KÁLMÁN: Megoldandó kérdések az Intelmekben 1
38 QUOTH. KÁLMÁN kiszakítani e mondatot az egész fejezetből s a királyi méltóságra vonatkoztatni annál kevésbbé van jogunk, mert az előtte való mondat is az executio maiorum-ról beszél, meg a következő, a harmadik is. Sőt ez utóbbi en i m kötőszóval kapcsolódik a második mondathoz, tehát magyarázza azt. Az ante с essor es r e g e s-t és a hon e s ti par ent e s-t egy szóval jelöli az író a harmadik mondatban: patres. S hogy a patres fogalmába beletartoznak az antecessor es reges is, mutatja az, hogy az atyák — patres — jelzője ugyanaz, mint az előző mondatban a rege s-é: ant e с essor es. Következésképen: az előző királyok követése az Intelmek VIII. fejezetében nem a királyi méltóságra, hanem éppenúgy mint okleveleinkben vérségi elődökre, azaz magyar királyokra értendő. Abban azonban Deérnek teljesen igaza van: a fogalmazás egészen elvszerű. Vájjon Szent István — akárcsak ilyen elvszerűen is — leírhatta az előző királyok követésének parancsát? Vonatkoztassuk Deér meghatározását a második mondatra, melyet magyarázni akart vele, s alkalmazzuk Szent Istvánra: „az utóbbi — t. i. a második — mondat az első magyar királynak az előző magyar királyok hagyományához való kötöttségét, mint kormányzati alapelvet fejti ki"; s ezzel ad absurdum jutottunk — világos bizonyságául annak, hogy Szent István még elvileg sem fogalmazhatta meg az előző, szükségképen magyar királyok követését. Az elvszerű fogalmazás t. i. csak nekünk, mai embereknek látszik olyan magától értetődőnek, mert majdnem ezer év távolából nézünk visszafelé. Egykor azonban az előző királyok — de mindig csak vérségi elődök! — követése jogi jellegű, gyakorlati irányú szükségszerűség volt.1 Az elv tehát csak a gyakorlat alapján jöhetett létre akkor, mikor már több előző király rendelkezéseit kellett követni. így annak a királynak, aki — mint a mai VIII. fejezet írója — az előző, szükségszerűen magyar királyok követését elvszerűen írta le, feltétlenül volt már több magyar király elődje éppen azért, mert elvszerűen fogalmazta meg tanácsát. A gyakorlatnak ez az elvvé válása szépen végigkísérhető a maga történeti út.ján, bármennyire kevés emlékünk van is a XI. századból. Szent István a maga törvényeiben nem 1 Okleveleink ezt gyakran ki is fejezik: „Regie sublimitatis interest, et equitas suadet naturalis, ut qui sua statuta a suceessoribus desiderant observari, ipso quoque suorum predecessorum leges pari etabilitate studeat conservare . . . Inde est, quod privilégia a predecessoribus nostris glo(riose memorie) regibus videlicet avo, pâtre et cetera" . . . Wenzel: ÁÚO. I. 93. 1.
