Századok – 1943

Tanulmányok - GUOTH KÁLMÁN: Megoldandó kérdések az Intelmekben 1

MEGOLDANDÓ KÉRDÉSEK AZ INTELMEKBEN 29 regnum-a, természetesen csak az egész fejezet részletes elemzése adhat választ. A szöveg szerkezete, a mondatok egymásba való kapcsolódása világos; a király megállapítja, hogy a jövevény telepesekből igen nagy haszna van az országnak; mintegy illusztrálja ezt a tételt a római birodalom példájával; ennek alapján meg is indokolja: miért hasznosak a jövevény telepesek (Sicut enirn . . .) ? Eredményként pedig megállapítja: gyenge és törékeny az egy nyelvű és egy erkölcsű ország. Végül megparancsolja fiának: éppen ezért bánjon jól e telepesekkel, s naponta gyarapítsa országát e tekintetben. Egy dolog ebből a tartalmi-szerkezeti áttekintésből is világosan megállapítható: az a király, aki annyira hasznosnak tartotta a telepeseket, hogy Róma nagyságának megalapozóit is bennük látta, aki szerint csak a több nyelvű és több erkölcsű ország erős, s aki fiának egyenesen ajánlotta a telepesek behívását, feltétlenül híve volt a birodalmi gondolatnak: olyan regnum-nak, melyben különböző nyelvű és szokású népek élnek a király uralma alatt. A római példa tehát nem véletlenül került e fejezet élére. Szoros, szerves összefüggésben áll a szöveggel, hiszen az indokolás és a konklúzió levonása is ennek alapján történik. De nézzük meg kissé jobban ezt az „impérium Romanum"-ot! Az antik római birodalom nem azért nőtt sem a királyok idején, sem pedig később, mert sok idegen „özönlött" a városba, hanem éppen ellenkező irányban lefolyt események: a hódítások következtében. Az Intelmek írója azonban erről nem szól egy szót sem. Csak azoknak a fontosságáról beszél a birodalom kialakulásában, akik odaköltöztek. E kép nyilván erősen torzított az egykori impérium Romanum szempontjából. Nem a római birodalom igazi képe lebegett tehát birodalomként az író előtt, hanem olyan országé, melyet a beköltözött jövevények tesznek birodalommá. Nos, minden valószínűség szerint itt is az oly sokszor megismétlődött esettel van dolgunk: az író saját korát vetítette vissza a múltba, saját korának hazai telepítései alapján képzelte el az antik birodalom kialakulását. Világosan látható ez a fogalmazásból is. Mintegy a római birodalomba költözött idegenek hasznát indokolva az elbeszélő múltról hirtelen jelen időre csap át — jelezve ezzel azt, hogy az „impérium Romanum"-hoz hasonló beköltözések történhettek az egykori jelenben: az író korában is.1

A római 1 Világosan látható о két résznek szoros egybefonódása a fogalmazásból is: „. . . multi nobiles et sapientes ex diversis illo conflue-