Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 224 BODO« ANDBÁS arithmetica-ra vonatkozólag Ibrányi Ferenc1 megállapította, hogy Szent Gellért nem ezt, hanem Dionysius Areopagita müvét idézi a Karácsonyi által jelzett helyen. A filozófiai műszavakról és Porphyrios Isagogjairól az Etymologiarum alapján meggyőződhetünk, hogy nem Boetius-ból, hanem innen kerültek a Deliberatio-ba. Általában Szent Gellért a filozófiára vonatkozó idézeteknek nagyrészét Izidortól veszi; tévesek azok a megállapítások, melyek szerint más filozófiai munkák használatát kell nála feltételeznünk. 5. Az Etymo'ogiarum alapján arról is meggyőződhetünk, hogy Cassiodorusnak „De artibus ac disciplinis artium liberalium" című munkáját csak közvetve ismeri; azok az idézetek, melyekből Karácsonyi Cassiodorus közvetlen ismeretére következtet, szintén az Etymologiarumból valók. 6. Szent Gellért mindig a legnagyobb méltatással emlékezett meg Szent Jeromosról. Ezért Karácsonyi az uralkodók neveinek felsorolásából azt hiszi, hogy itt Gellért Eusebius-nak Szent Jeromos által magyarázott „Chronica"-ját idézi. Azonban ha ismerte is ezt a munkát, nem ezt veszi alapul itt, hanem ismét az Etymologiarum-ot. 7. Ugyancsak téves az a felfogás, mely szerint Szent Gellért a drágakövek kidolgozását Jeromos „Commentarii in Ezeehielem" c. műve alapján dolgozta ki. Ez csak kilenc drágakövet említ, minden szimbolikus értelmezés nélkül; azért a forrás nem ez, hanem Izidor, Beda s talán Haymo idetartozó kommentárjai. 8. A griffek és arimaspok harcának említéséből Karácsonyi arra következtet, hogy Szent Gellért Plinius munkáit is ismerte; azonban ez a monda az egész középkorban el volt terjedve, Gellért nyilván valamilyen drágakövekkel foglalkozó kommentárból vette. Ezek azok a tévedések, amelyekre az Etymologiarum alapján reámutathatunk. De az összehasonlítás a Deliberatio szövegének megértéséhez is közelebb visz. A másolók hibájából kifelejtett szavak, az ismeretlen nevek, az értelmetlen mondatok a két szöveg egymás mellé állításával könnyen kijavíthatok. Éppen ezért, ha Szent Gellért munkáját értékelni akarjuk, ha a benne rejlő problémákat tévedés nélkül meg akarjuk oldani, lia egyes következtetéseinkben, amelyeket a Deliberatio utalásaiból vonunk le, a helyes irányt akarjuk követni, feltétlenül szükséges Szent Gellért többi forrásainak pontos kikutatása is. Ezeknek a forrásoknak fényénél könnyebben megértjük a kezdődő magyar kereszténység vezetőjének lelkét, műveltségének irányát, érdeklődésének körét. Mindaddig, amíg e forrásokat teljes egészükben föl nem kutattuk, Szent Gellért munkájáról szóló megállapításaink ingadozók lesznek, méltatása pedig megalapozatlan. 1 I. m. 510. 1.
