Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 222 BODO« ANDBÁS olyanok kezébe kerüljön, akik a hitben nem elég erősek.1 Ebben a lelki meghasonlásban szenved Szent Gellért is, aki a hit valóságos hőse, Krisztus igaz követője, de az akkori tudományoknak is elsőrangú ismerője. Talán mintegy mutatni akarja Isingrimnek, hogy ő a tudományok területén is jártas. Nem becsüli sokra az emberi ész erejét, a bölcselet számára is csak a „teológia szolgálója", de azért hiszi, hogy ami jót a világi tudósok mondtak, onnan felülről jövő sugallatra mondták. És hogy a tudományokban is van sok hasznos ismeret és azokat nem szabad parlagon hagyni. „Hasznos nekünk — mondja —, néha elménket ellenségeink olvasására fordítani, mint ahogy Mózes is megparancsolta népének, hogy vegyék el az egyiptomiak aranyát, ezüstjét. Néha a szántóföldön liliomok teremnek, és a tövisek között rózsák."2 Következőleg: valahányszor a tövisek közül a rózsákat ki akarja szedni, a tudományokból a hasznosat, mindig idéz. És ezek az idézetek nem tartoznak szorosan bele az írásmagyarázatba. Önmagukban állanak, mint hasznos ismeretek, melyeket a világi tudósok „onnét felülről jövő sugallatra áhítottak össze". Csak a legritkább esetben idézi a szöveget teljes egészében. Legtöbbször -— mintha csak iskolai anyag lenne — csupán a lényeges részt veszi át belőle. Máskor megtoldja saját nézetével. Igen gyakran önállóan fogalmazza meg, de a szövegben előforduló szavakat mindenben megtartja. Nevek, filozófiai irányok, uralkodók felsorolásánál általában elég híven követi a felhasznált szöveg sorrendjét, de néhányat minden esetben kihagy belőlük. A Szentírásban előforduló nevek etimológiai magyarázatát kivéve, a tulajdonneveket általában elhagyja (V. ö. eretnekek, filozófiai irányok.) Legtöbbszőr az előforduló görög szavakat mellőzi. A görög szavak kihagyásából arra a következtetésre jutottunk, hogy kissé elhamarkodott Karácsonyinak és másoknak az a megállapítása, mely szerint Szent Gellért tudott görögül. Az Etymologiarum és Deliberatio közös szövegeinek összehasonlításából kitűnik, hogy Szent Gellért, ahol csak teheti, elkerüli a görög szavak átvételét. Ez ellene szól azoknak a megállapításoknak, hogy a görög nyelvnek jó ismerője volt. Csak miután az előforduló összes görög szavakról és görögös fordulatokról megállapítottuk, hogy nem a forrásmunkák alapján kerültek a Deliberatio-ba,3 mondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy Szent Gellért tudott görögül. Az Etymologiarum-mal való összehasonlítás alapján a Szent Gellért Deliberatio-jára vonatkozó megállapítások közül a következők bizonyultak téveseknek. 1. Manitius Batthyány alapján Papiast tartja Szent Gellért egyik legfontosabb forrásának, nemcsak a gyakori szóhasonló-1 Manitius i. m. I. 478. 1. 2 B. 66. 3 Karácsonyi még azt is felteszi, hogy a veszprémvölgyi apácák számára kelt görög oklevelet éppen ő készítette. (I. m. 77. 1.) De már 1924-ban ezt az alapító levelet hamisnak tartja. (V. ö. Szentpétery Imre: Szent István királv oklevelei. Szent István emlékkönyv, II. k. 190. 1.)
