Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

SZ. GELLÉRT DELIBERATIO-JÁNA К FŐFORRÁSA 219 hogy Szent Gellért Izidor nyomán említi Urielt, s eközben jut eszébe s tesz rá célzást, hogy a bogomiloknak errefelé elterjedt szektája Urielt nagy tiszteletben tartja. Mint az összehasonlításból látható, a két szöveg eltérése csekély. Szent Gellért az angyalok rendjének felsorolásában Izidor sorrendjét nem tartja meg és a ,,throni"-kat a munka hevében kifelejti. 8. Rhetorika. B. 68. Etenim perfeetorum nonnulli trimodum dicendi genus volunt in omnibus habere dietis, utique: humile, medium, et grandi loquium. Denique eminentia dum sunt dicenda, granditer prof ere nda, parva я ütem subtiliter, et medioeria temperate. Шут. II. с. XVII. De trimodo dicendi genere. Dicenda sunt quoque submissa ieviter, incitata graviter, inflexa moderate. Hoc est enim illud trimodum genus dicendi: humile, medium, grandiloquium. Cum enim magna dicimus, granditer proferenda sunt; cum parva, subtiliter; cum mediocrum, trmpcrate. B. 147. Шут. II. с. IV. Ille, qui inter impiisimas De tribus generibus causa-•Judaeorum rabies de Deo pro rum. Genera causarum tria, sunt: eodem ad differendum consti- deliberativum, demonstrativum, tutus erat, non de mortalibus judiciale . . . deliberativis non de demonstratívig, non de judicialibus, quae ad Rhetores pertinent. В. 139-140. Contemplenda . . . nos . . . expectant . . . quantum hoc quo incomprehensibile comprehenditur, quodque formis cingitur, et a formis non tenetur, cui nee prooemium predicatur, nec narratio inscribitui, quamquam narretur, dicique possit non solum prooeirtium, quin etiam Epilógus, quin etiam confirmatio. Szent Gellért korában a rhetorika már nagyon lehanyatlott. Az ékesen kidolgozott beszédekre nem volt szükség. A kor nem külső csillogásban akarja kifejezni magát, hanem a lélek szárnyalásában. Szent Gellért is azt mondja: „Nem követtük a zajgó szónokokat, és a követelő szónoklat-tanárokat, akik csak a szavak szépségét vadásszák és nem a hittitkok erejét".1 Hogy mégis foglalkozott rhetorikával, bizonyítja a fenti szöveg, ahol Izidor alapján a szónoki beszéd részeiről és felosztásáról szól. Az eltérés Ktym. II. с. VII. Partes orationis in rhetorica arte quattuor sunt: exordium, narratio, argumentai io, conclusio. 1 В. 226.