Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

SZ. GELLÊKT DELIBERATIO-JÁ NA К FŐFORRÁSA 217 rázatánál Beda „Explanatio Apocalipseos" c. kommentárját tartotta szem előtt, hiszen maga is említi, hogy ismerte e kommentárt. Azonban, ha a misztikus értelmezést összehasonlítjuk Beda, Hrabanus Maurus, a Glossa ordinaria és Haymo megfelelő szövegével, arra a meggyőződésre jutunk, hogy Bedán kívül Szent Gellért valószínűleg Haymo commentárját is ismerte, bár lehetséges, hogy a két szöveg hasonlóságai és egyezései véletlenek csupán. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy Szent Gellért a drágakövek jelentését a korában elterjedt kommentárokból is ismeri; bizonyítja ezt a hasonló megszövegezés és a hosszabb magyarázathoz fűzött rövidebb összefoglalás. Ami végül az összefoglalást illeti, meg kell állapítanunk, hogy egyetlen általunk ismert összefoglalással nem mutat rokonságot. Hogy a jáspis miért jelentette a pátriárkákat, a zafír a prófétákat, nem tudjuk. A többi drágakő jelentését, ha nem is ebben a sorrendben és egyeztetésben, ritkán másutt is megtaláljuk. így pl. Haymonál a zafír a szenteket jelenti, a chrysolit a tudósokat. A legnagyobb valószínűség szerint tehát Szent Gellért az összefoglalást részben hasonló öszefoglalások alapján, részben pedig saját elképzelése után dolgozta ki, de az is lehetséges, hogy egy előttünk még ismeretlen forrást idéz. 7. Angyalok. B. 31. Omnes namque eognosci.mus, quod Angeli Graece, latine nuncii dicantur, propter quod Domini voluntatem populis nunciant. Ideo autem eorum vocabulum officii nomen est, non naturae. Dum mittuntur Angeli nuncupant.ur; quibus ideo ut docti tradunt, pictorum licentia pennas facit, quo citassimum eorum ubique diseursum significet. B. 233. Nomina malignorum spirituum funditus ignoratur, quemadmodum et bonorum excepto trium fortium divinitus inspira tis Michael nimirum, Gabriel et Raphael Graeci autem haec, et unum utique Uriel, qui ignis Dei dicitur, quem specialius haeretici invocare dicuntur, et Etym. VII. с. V. 1. Angeli Graece vocantur, Hebraiee dicuntur melaehim, Latine vero nuntii interpretantur, ab eó quod Domini voluntatem populis nuntient. 2. Angelorum autem vocabulum officii nomen est, non naturae; semper eiiim spiritus sunt, sed cum mittuntur, vocantur angeli. 3. Quibus ideo pictorum licentia pennas facit, ut celerem eorum in cilncta discursum significent ... Etym. VII. с. V. 12. Michael 10. Gabriel 11. Raphael 15. Uriel interpretatur ignis Dei.