Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 220 BODO« ANDBÁS A „cainani" és „sethiani" haeresiseket összezavarja. Rendszerint az alapítók nevét is mellőzi, s kihagyja az előforduló görög etimológiai magyarázatokat is, egy-kettő kivételével. A legtöbb eltérés a nevek írásában van, ami lehet a kézirat, vagy a másoló hibája. A szövegek- alapján kétségtelen, hogy Szent Gellért az Etymologiarum-ból idéz. Ezt azonban Batthyány mint másutt, itt sem ismerte fel, s azért azt a megállapítást teszi, hogy Gellért Epiphaniusnak az eretnekekről szóló nagy munkája alapján dolgozta ki a haeresisekről szóló részt.1 Batthyány tévedését Manitius is átveszi;2 csodálkozik ugyan, hogy Epiphaniusnak ez a munkája Gellért korában latin fordításban meglehetett, de éppen a Deliberatio alapján tartja ezt valószínűnek. Ivánka Endre — mivel ebből a korból Epiphanius latin fordításáról nem tudunk , éppen Manitius nagy tekintélyére támaszkodva, felteszi, hogy Szent Gellért görög eredetiből idéz.3 A fenti szöveg összehasonlításából azonban világos, hogy sem Epiphanius görög munkáját, sem annak latin fordítását nem használta, hanem Sevillai Izidor haeresis-listáját. 6. Drágakövek. Szent Gellért részletesen foglalkozik a drágakövek misztikus magyarázatával. Külön-külön háromféle magyarázatot fűz minden általa felsorolt drágakőhöz. Először leírja az egyes drágakövek természetrajzi megjelenési formáját, azután pedig mindegyiknek kidolgozza a misztikus jelentését; a harmadik csak szimbolikus értelmű. Az első magyarázatban a drágakövekre vonatkozó természetrajzi leírást közvetve vagy közvetlenül az Ktymologiarum-ból veszi, mint az az alábbi szövegek egymás mellé állításából kiviláglik. B. 174. Primus itaque lapis Jaspis est, et ipse totus viridis describitur. Perhucille intelligendus est, qui lapis de monte preeisus, sine manibus in Daniele dicitur, et sie viridis intelligendus, idest nun quam senescens, ut per Joannem describitur. In prineipio erat Verbum etc. Sic viridatis ista admittenda. Etym. XVI. с. VII. 8. Jaspis de Graeco in Latinum viridis gemma interpretatur. 1 B. 17. és köv. 2 „Die dreissig Arten von Häresien . . . stammen vielleicht aus einer lateinischen Übersetzung des Panarion von Epiphanius." Manitius i. m. II. 74. s köv. 1. 3 Ivánka: Szent Gellért görög műveltségének problémája, 19. 1.
