Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

] 94 BODO« ANDBÁS Itt is szórói-szóra idézi Izidort. A Napot azért nevezik így,, mondja Izidor után, mert egyedül jelenik meg és fényével az összes többi csillagokat elhomályosítja. A Hold lényegét is neve fejezi ki mely szerint a Naptól kapta fényét. A Nap keleten kel fel és* nyugatra jön, hogy a földalatti ismeretlen utakon ismét visszatérjen keletre. A szöveg itt is elég hű átvétele az Etymologiarum-nak. Kisebb eltérések: „Oceano se tinxerit" kimarad; „unde videmus (Him saepius madidum, atque rorantem": ezt kissé összevonva adja: „unde saepissime rorans, et madidus conspicitur a mortalibus". A nap- és holdfogyatkozásra vonatkozó részt is csak csekély változtatással veszi át : „putatur" helyett ,,arbitratur"-t ír és közbevet egy mellékmondatot, hogy ezáltal kissé közvetlenebb legyen. Csillagászattani felfogása mindenben követi korának főleg Ptolemaeus csillagászatára támaszkodó felfogását. A csillagok és csillagzatok közti különbség. ' B. 145. Perhibentur etiam differre inter Stellas, et sidera, et astra. Stellae singulares, sidera ex plurimis facta, ut Hiadas, et Pliadas cemimus. Astra stellae grandes: ut Orion, Bootes. Ac per hoc indiscrete haec omnia dicuntur stellae quae dicuntur proprium non habere lumen. Etym. III. c. LX. 1., 2. Stellae et sidera, et astra inter se differunt. Nam Stella est qualibet singularis. Sidera vero sunt stellis plurimis facta, ut Hiades, Pleiades. Astra autem sunt stellae grandes, ut Orion, Bootes. Sed haec nomina scriptores confundunt, et astra pro stellis, et stellas pro sideribus ponunt. Etym. III. c. LXI. 1. Stellae non habere proprium lumen, sed a sole illuminari dicuntur, sieut et luna. A csillagok nevei. В. 104. les. Igitur sidera ex pluribus lueiferis narrantur, ut Hyades, et Pliades. Unde Pliados a pluralitate vocatae, quae quidem pluralitas de omnibus sanctis exstat futura. Pliades vero Septem cum sint stellae ac per hoc mmquam videntur nisi sex . . . Arcturus autem Septem stellis constitit in modum plaustri, rotans in se semper . . . Orion annatus, ut gladius, stellarumque luce terribiüs, atque clarissimus . . . Etym. III. с. LXXI. 13. Pliades a pluralitate dietae, quia pluralitatem Graeci тгАештг|та appelant. Sunt aulem stellae septem ante genua Tauri, ex quibus sex videntur, nam latet una . . . (i. Signorum primus Arc tos, qui in axe fixus septem stellis in se revolutis rotfttur. Nomen est Graecum, quod Latine Ursa dicitur; quae quia in modum plaustri vertitur . . . 10., 11. Orion . . . hunc Latini Jugulam vocant, quod «it armatus, ut gladio, et stellarum luce terribilis, atque clarissimus...