Századok – 1943

Tanulmányok - SINKOVICS ISTVÁN: Európai műveltség a magyar végvárak mögött 154

164 SINKO VICS ISTVÁN Voltak azután a földesúri udvarokban más idegenek is, akiknek nem nélkülözhették a tudását: ágyúöntők, kemence­készítők. olasz kőfaragók, kőművesek, kútépítők.1 Az európai szellem vívódásainak hullámverése Mohács után is akadálytalan folytatásban áramlott a magyar földre egészen a török felé húzott végvári vonalig, amely Európa szélén a puszta léttel együtt ennek a szellemnek az uralmát is védelmezte. A középkort az újkorba átvezető humanizmus, reneszánsz és reformáció zavartalanul átléphette Magyar­ország határát és a nélkülöző, vérző maradék-országot a szen­vedések között is Európához kapcsolta. A Mátyás király udvarában delelőjéhez érő magyaror­szági humanizmus és reneszánsz nem pusztult el a középkori magyar állam összeomlásában és az összeomlást követő átalakult helyzetben. A messze híres művelődési központ, Buda török kézen van ugyan, de a királyi udvar hagyományait egyházi és világi nagyok veszik át, féltett kincsként őrizve a legreménytelenebbnek látszó órákban is. Legfeljebb a mére­tekben és az arányokban vannak különbségek. A királyi udvar örökösei között a legelső helyen Nádasdy Tamás sárvári udvara áll. Az európai szellem hordozója a körülötte pusztuló magyar világban. A földesúr személye biztosítéka az európaiságnak. Fiatal korában az első kézből: Rómából, Bolognából hozta haza az újjászülető Itália művelt­ségét, a reneszánsz megrészegítő varázsát.2 Itthon II. Lajos király udvarában Mária királynő, Thurzó Elek, Piso Jakab, Oláh Miklós és Brodarics István környezetében sajátos huma­nista társaságba kerül, amelynek az új szellem európai tanító­mestere, Erasmus az éltető mintaképe.3 Ezek a találkozások az alakulóban lévő új világgal azután egész életén végig­kísérték. A velencei Gritti Lajost, amikor a budai ostrom után a törökök közül nehéz veszedelmek között János király udvarába menekült Nádasdy először beszélt vele, valósággal elkápráztatta olaszos műveltségével.4 Anyanyelvén kívül 1 Zaberdinus B. levele Nádasdy T.-hoz 1551. aug. 7., Sárkán A. levele Nádasdy T.-hoz 1552. szept. 28., Nádasdy megállapodása Per­nerrel é. п., Sárkán A. levele Nádasdy T.-hoz 1551. jan. 12. (O. L. Nadasdische Familienakten I. 16—17.). Batthyány F. levele Nádasdy T.-hoz 1553. aug. 19., Року M. levele Nádasdy T.-hoz 1554. aug. 16. 2 M. G. Kovachich: Scriptores minores I. (Budae 1798) 129. I., Veress E.: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anya­könyve és iratai 1221—1864. (Budapest 1941) 83., 260—261. 1. * 3 Klimes P.: i. m. 82. sköv. 1., Horváth J.: Az irodai miműveltség megoszlása (Budapest 1935) 234. s köv. 1., Trencsényi-Waldapfel I.; Erasmus és magyar barátai (Budapest 1941) 58. 1. ' M. G. Kovachich: i. m. 133. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents